Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
Krisztovics Sándor pécsi lakos bolgár állampolgár felmentése iránti előterjesztése nem volt teljesíthető". 227 Érdekes adatok találhatók viszont Coni -Hrisztov Gogev azon kérvényében, melyet szintúgy 1915. december 13-án írt, címzettje ez esetben a földművelésügyi miniszter Ghillány Imre báró (1860-1922) volt, mert az utóbbi másolatát kötelező volt mellékelni a polgármesternek benyújtott beadványhoz. Ebből kiderül, hogy a bolgár vállalkozó nemcsak Pécsett árusította terményeit, hanem még a siklósi járásban levő Matty, valamint a bácsvármegyei Bacskertes 228 községekben is 229 , mert ezen keresztül válik teljesen érthetővé Révész István ama mondatrésze, miszerint „a hivatalos kimutatásokban említve van ugyan, hogy pl. 1850-ben Matty (Baranya m.) községben volt ilyen kertészet" 230 , azaz bolgár rendszerű, de magyar kézen. S 1913-ban (valószínű, előtte is) azért csak volt, mert Krisztovics Sándor odaszállított árujával már évekkel ezelőtt nem tudott versenyképes maradni. A magyar Honvédelmi Minisztérium egyik miniszteri tanácsosának 1917. szeptember 26-án keltezett levele szerint a budapesti bolgár főkonzulátus még mindig nem tudott biztosat a három Gogev testvérről, Coniról (szül. 1882-ben), Dimitarról (szül. 1885-ben) és Petarról (szül. 1891-ben), ezért a 9880. sz. levéllel újból az illetékes magyar hatóságokhoz fordult. 231 Pedig Pécs városi Rendőrkapitánysága fél évvel ezelőtt már küldött az utóbbiaknak értesítést, ebből tudjuk meg, hogy Coni Gogev akkor már katonai szolgálatát teljesítette a m. kir. pécsi 19. gyalogezrednél, öccse Dimitar, katonai szolgálatra alkalmatlan, Péter pedig Kaposvárott tartózkodott. S jön a dolog érdekessége: a kapitányság leveléből kiderül, hogy volt egy negyedik testvér is, AtanasZ, az egyedüli, aki visszautazott Bulgáriába a háború miatt. De róla a budapesti bolgár főkonzulátus nem tudott semmit, vagy legalább ez vehető ki az iratokból. Szintúgy Pécs város rendőrkapitányságának említett levele szópa hozott ötödik bolgár kertészt, Ivan Szirakovot, aki „állítólag Budapesten tartózkodik, ahol is kertésztelepe van" 232 Pécs város tanácsa és rendőrkapitánysága különböző, a bolgár kertészek bevonulásával foglalkozó levelei nemcsak adatokat szolgálnak a hadköteles bolgár állampolgárok számára, hanem érdekes jelenségekre is rávilágítanak. így a tanács 1916. december 19-én értesítette a Belügyminisztériumot, hogy 10 bolgár kertész pécsi lakos „az 1912. évi Balkán-háború óta szerb alattvaló" 233 , ami természetesen - nem volt igaz, de felmentést jelentett a katonai szolgálat alól. Köztük volt például Nikolovics Miklós, alias Nikola Nikolov, aki még 1944-ben is 9 idénymunkásnak adott munkát kertészetében. 234 A pécsi városi rendőrkapitányság azért adott tájékoztatást róla és társairól, mert ügyükkel - a budapesti Bolgár Főkonzulátus felkérésére - a magyar Belügyminisztérium illetékes állam22? BML Pgm. iratai, a 34241. sz. ügyirathoz csatolt 83/1916. I. 29. sz. levél. 228 BML Pgm. iratai, a 34241. sz. ügyirathoz csatolt kérvény. 229 i i « U.o. 230 Révész István: A hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek statisztikai ismertetése. Budapest 1915., 13 p. 231 BML Pgm. iratai, a 32241. sz. ügyirathoz csatolt 20675. ein. 1917./H.M. levél. 232 BML Pgm. iratai, 6119/1917. III. 3. rkp. - 06010.111. 5. sz. levél. 233 BML Pgm. iratai, 14/A., lakhatási engedélyek. 234 U.o.
