Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

titkára is foglalkozott, aki levelében leszögezte: „Ha honosságuk és hadkötelezettségi viszonyaik kétesek, úgy a budapesti Bolgár Főkonzulátusnál való jelentkezésre kell utasítani, illetve a budapesti államrendőrség főkapitányságához kíséret mellett kell őket elszállítani" Ezzel sem sikerült az i betűre a pontot rátenni, a „bújócska" folytatódott, hiszen 1917. november 12-én is Ivan Sztojanov, bolgár főkonzul a következő kétmondatos levelet küldte a pécsi városi rendőrkapitányságnak: „Ideérkezett értesítések szerint a tekintetes Cím körletében tartózkodó Gogev Kriszto Dimiter (Dimitar Hrisztov Gogev, szül. 1885-ben - G. A.) bolgár honos, hadköteles kertész több hadköteles bolgár kertészsegédet rejt. Hiv. tisztelettel van szerencsém felkérni a tekintetes Címet, hogy nevezett az összes, magyar nyelven kiállított és a folyó évre szóló tartózkodási engedéllyel nem bíró bolgár ifjúkkal együtt ezen főkonzulátushoz haladéktalanul felkísértetni szíveskedjék". 36 Három nappal előbb viszont Ugrón Gábor (1880-1960) belügyminiszter lényegében már feladta a harcot, a nevében kiadott és az államtitkár által aláírt, valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, rendőrkapitány és csendőrkerületi parancsnokságnak elküldött új körrendelete így kezdődött: „A magyarországi közigazgatási hatóságoknak a bolgár védkötelesek előállítása és hazaszállítása körüli eljárását szabályozó s 5995/1915., 2068/1916. res. számok alatt 1915. év november hó 19-én, illetve 1916. év május hó 2-án kiadott rendeleteimnek a bolgár alattvalók felkutatására s hadiszolgálatra való bevonultatásuk céljából velük szemben kényszereszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit további intézkedésig felfüggesztem s elrendelem, hogy Magyarország területén tartózkodó bolgár alattvalók bevonultatása illetve hazaszállítása céljából tett intézkedések haladéktalanul megszüntettessenek". Ezek után a magyar belügyminiszter kizárólag saját magának tartja fenn a jogot eme kérdésekben intézkedni, továbbá minden ezzel kapcsolatos megkeresést hozzá kell felterjeszteni.

237 Az utóbbi körrendelet - sok minden mellett - azt is mutatja, sőt bizonyítja: igen sok bolgár kertész vagy más foglalkozású bolgár állampolgár maradt távol a háborútól, nem vonult be a kényszerintézkedések ellenére, azaz tovább folytatta gazdasági tevékenységét Magyarországon, a magyar hatóságok pedig nem sokat voltak képesek tenni ez ellen (vagy talán nem akartak?). Egyben igen fontos hangsúlyozni, hogy az eddig tárgyalt esetek csak a hadköteles korban levő bolgárokra vonatkoztak. Mert a kertészetekben például asszonyok és gyerekek szintén dolgoztak (maga Coni Hrisztov Gogev is 12 éves gyerekként kezdte a munkát). Összességében a különböző névsorok, valamint a lakhatási engedélyek alapján el lehet mondani, hogy ezekben az években Baranya megyében mintegy 120-130 bolgár család élt és dolgozott, az idénymunkások száma 1.500-2.000 körül lehetett. Pontos számot - mint láttuk - a magyar hatóságok sem tudtak adni. Bolgár kertészek Pécsen kívül voltak még Mohácson, Villányban, Szigetvárott és másutt, a Siklósi járásban pedig annyian, hogy még 1917 235

BML Pgm. iratai, 2232. res. B.M./1916. V. 14. sz. A kiemelés: G. A: 236

BML Pgm. iratai, a 24732.sz. ügyirathoz csatolt 3061/1917. XI. 12. - 22. 189/1917. XI. 14. sz. levél. 237

BML Pgm. iratai, 130047/1917. B.M. körrendelet - 29448/1917. XI. 18. sz.