Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
szövetkezeti társulásokról 163 , vagy Angyal Dezső elnevezését, a részes szövetkezetet 164 , mivel ezek állnak legközelebb a valódi tartalomhoz. Az idézett munkákból kiderült, milyen is volt a bolgár kertészek Pécsett dolgozó első egyéni szövetkezeti társulata. A gazdáról, azaz e munkaközösség vezetőjéről Ángya/ Dezső ad általános jellemzést: „A csoport feje végzi az eladást; ő gondoskodik a telep összes szükségleteinek beszerzéséről, szóval: ő az igazgató, a pénztáros és ellenőr egy személyben. Minden tag teljesen megbízik benne, és ezzel a határtalan bizalommal a romlatlan lelkületű bolgár nem is él vissza. Hallottam esetet, amidőn egy skatulya gyújtót vett a közös szerzeményből és még azt sem hagyta elszámolatlanul. Istennek tetsző cselekedet lett volna, ha ezt is megtanultuk volna tőlük!" 165 Az idézet egyúttal két dolgot pontosít Palov József munkájában. Az első: rendszerint és a legtöbb esetben maga a gazda árusította a termést. Másodszor: Angyal Dezső rámutat, hogyan is történik a szükséges munkaerő gyűjtése. egy idősebb, megfelelő gyakorlattal rendelkező bolgár összetoboroz 10-12 fiatalabb munkabíró és néhány száz koronával rendelkező honfitársat. Ezekké) eljön hozzánk -. az ígéret földjére ahol természetesen az idegeneket nagy szeretettel és kész örömmel látjuk. Itt valamely jópiacú község, vagy inkább: város határában kibérelnek mindenkor vízparton fekvő és céljaiknak megfelelő területet". 166 Arról, hogy Magyarország miért volt „ígéret földje" Törökországhoz, később pedig éppen az idegen elnyomás miatt elmaradott Bulgáriához képest, már esett szó e tanulmány elején. Fontos Angyal Dezső egy másik megállapítása is, amellyel hangsúlyozza a „részes szövetkezet" előnyeit, eszerint az előbb leírt osztozkodással a gazdák „... ismét lehetővé teszik teljesen vagyontalan honfitársaiknak, hogy bizonyos évek elmúltával ezek is némi tőke felett rendelkezve, megalapozhassák boldogulásuk útját, ami mindenesetre dicsérendő, sőt utánzásra méltó szép vonás, amellyel a faji összetartás, a faji szeretet ápolására nyújtanak példát". 167 A megállapítás jelentősége kétirányú. Mert a nemzeti öntudat és hovatartozás megőrzéséből fakadó segítségkészségen túl mutatja az anyagi érdekeltség valóban hatásosan működő rugóit, mindkettőre Pécsett is voltak példák. Az általam szociológiai vonatkozásban is megvizsgált 1940-től 1944-ig terjedő időszakban a legjobban és a legnagyobb szakértelemmel dolgozó 9 idénymunkás kertészsegéddé lépett elő, fizetésük akkor havi 200 és 300 pengő között 163 Boross Marietta: Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon. In: Tanulmányok a bolgár-magyar kapcsolatok köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981., 358-360 p. *Angyal Dezső kertészeti munkái. III. kötet: Zöldségtermesztés. Budapest, 1925., 8 p. 5 Uo., 8 p. 5 Uo., 7 p. W, 8 p. 164y 165^ 166^ 167,
