Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
tet." 153 Az idézett megállapítás első, a munkaszervezési forma származására vonatkozó része vitathatatlanul igaz, a másik meghatározással viszont polemizálni kell annak ellenére, hogy meglehetősen óvatos megfogalmazással van dolgunk („a mai termelőszövetkezetekre emlékeztet", Szalva Péter pedig 1959-ben adta ki könyvét. Különösképpen napjainkban, amikor a munkaszervezési formák, valamint a termelés mikéntje a mezőgazdaságnak nemcsak kulcskérdése, hanem azt hiszem - jövője is. Mert tudniillik itt az anyagi érdekeltségről, sőt a tulajdonosi részesedésről van szó. Konkrétan az utóbbit Palov József így írja le: „A közösség vezetője - a gazda - bolgár és a tagok magyar idénymunkások. 154 A tagok meghatározott összegű pénzbiztosítékot helyeztek el a vezetőnél, és már a termesztési idény kezdetén kialkudták részesedésük mértékét az évi tiszta jövedelemből. Év közben közösen dolgoztak, étkeztek és laktak. 155 A munkákat a közösség vezetője és munkavezetője (bolg.: narednik 1 6 ) irányította. A termesztési idény végén, áltálában november első napjaiban megtartották az elszámolást. A tagok először visszakapták pénzbiztosítékukat, majd a tiszta jövedelem kiszámítására került sor. Utóbbi a vezető és a tagok megbízottjának feljegyzései, rovásfái 157 alapján történt. A tiszta jövedelmet négy részre (bolg.: páj) osztották. A négy rész összesen 1,600 munkaegységet (bolg.: drámi 158 ) foglalt magában. A vezetőnek általában 1,5 rész, azaz 600 munkaegység járt, mert a termesztéshez ő adta az alaptőkét, fizette a földbért, ellátta az irányítást, a könyvelést és a pénzkezelést. A legjobb férfi tagok és eladók fél részt (bolg.: polovin páj), azaz 200 munkaegységet kaptak, a többiek negyed részt (bolg.: csireg 159 ), a lóhajtó gyermekek 75 egységet. Ezután a megmaradt zöldségkészletek sorsáról döntöttek. Rendszerint eladták azokat az ittmaradó néhány bolgárnak 16 , akik a téli értékesítéssel gyakran évi részesedésüknél is nagyobb összeghez jutottak. A munkaközösségek megszűnése az 1930-as évekre tehető." 161 Ehhez csak annyit: néhol a bolgár kertészek imént leírt munkacsoportjai tovább éltek, sőt a negyvenes évek elején éppen Pécsett Nikolovics Miklós (megint egy szerbesített családi és magyarosított utónév: itt Nikola Nikolovról van szó), aki 1941-ben testvére kertészetének a vezetését átvette, visszaállította a munkaszervezés eme formáját. 162 Hasonlóképpen tudósít Szalva Péter is, de vele nem értek egyet, hogy mindez a mai termelőszövetkezetekre emlékeztet. Inkább hajlandó vagyok elfogadni Boross Marietta megfogalmazását az egyéni ,53 Szalva Péter: A szentesi paprika. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1959., 28.p. 154 lgen ritkán alkalmaztak magyar idénymunkásokat, inkább igyekeztek ezeket saját falujukból toborozni és eihozni. 155 Mivel nyári, idénymunkáról volt szó, a legtöbb esetben a napszámosok az erre a célra felépített kunyhókban vagy vályogházakban laktak, melyek bolgár neve „bordej" (földkunyhó, putri). 156 Magyarországon erre még a „komandar" szót is használták. 157 A múlt század végén és századunk első évtizedeiben a rovásfák voltak elterjedtebbek, hiszen a kertészek zöme, sőt a gazdák közül is sokan analfabéták voltak. 158 A dram elnevezés korántsem véletlen. Ez régi súlymérték, amely egy másik, akkoriban Bulgáriában igen elterjedt és ma már szintén régi súlymértéknek, az okának 1/400 részét képezte, vagyis 1.600 dram egyenlő volt egy okával. 159 A szerző a szót nyilvánvaló északkeleti bolgár nyelvjárásban hallotta, ez helyesen „cserek" (perzsa-török jövevényszó). 160 Ha maga a gazda elutazott Bulgáriába, ami a századforduló után egyre ritkábban történt meg. 16 Palov József : Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon. A Békés Megyei Múzeumok Közleményeinek, külön, 8. száma, 1985., 05 p. , 162 BML Pgm iratai, 14/A., lakhatási engedélyek
