Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

november 14-től 1942. április 11-ig (tehát majdnem hat évig!) Georgi Kjoszeive­nov (1884-1960) két kormányában, valamint saját kabinetjében oktatási miniszter is! Ezenkívül olyan régésztudós is volt, kinek például a moesiai trák légiókat tár­gyaló tanulmánya még 1983-ban is újabb kiadást látott a Német Szövetségi Köz­társaságban. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: akkor hát .mit is várhattak a magyarországi bolgár betelepülők saját kormányuk többi tagjaitól? Csakis saját erejükre számíthattak, támaszkodhattak, így tovább tökéletesítet­ték önkormányzásukat. Közismert a bolgárok családcentrikus szemlélete, több nemzedék együttélése egy helyen, egy házban. Ez a hagyomány a magyarorszá­gi bolgár betelepülők körében - talán mert elég messze voltak szülőföldjüktől ­tovább élt és olyannyira megerősödött, hogy konkrét kifejezést nyert a Bolgár Pravoszláv Egyház- és ískolaközség új szabályzatában, amelyet az 1925. május 21-én megtartott közgyűlésen elfogadtak. 50 (Az új vezetőtestületeket egy évvel később, 1926. augusztus 26-án választották meg. 51 ) Az új szabályzat XII. és XIII. fejezetében előírták egy olyan 5 tagú (3 tartalékos taggal) tanács választását, amely kettős funkciót látott el a továbbiakban. A teendők és célok leírása előtt említést érdemel, milyen feltételeknek kellett megfelelnie minden egyes tagnak: csak olyanok választhatók meg a tanácsokba, akik már tekintélyt szereztek a községben, tapasztalatuk, becsületességük, lelkiismeretességük és elfogulatlan­ságuk pedig közismert. Ezenkívül senki sem lehetett 40 évnél fiatalabb. A szigo­rú feltételek és követelmények érthetővé válnak az említett kettős funkcióval kapcsolatosan. Az első választott testület békéltető tanács volt, célja a magyarországi bolgá­rok közötti egyetértés mindenkori megőrzése és biztosítása, ezért fő feladata, hogy döntéseket hozzon minden egyes vitában és vitás kérdés esetében. Ezzel nem helyettesítette a már felállított bíróságokat, valójában felelevenítette a falusi bírók ősrégi bolgár hagyományát. A második a lelkiismereti tanács, ennek rendeltetése a családi békéről való gondoskodás, azaz az esetleges házasságtörés elleni fellépés. Az utóbbi gondo­lat komolyságát bizonyítja, hogy a Szent Szinódus, vagyis a Bolgár Nemzeti Pat­riarchia hagyta jóvá a már megválasztott tagokat. Sőt, a 77. §. szerint azt a bolgárt, aki előidézte házasságának felbomlását, vagy elhanyagolja a családját, ki kell utasítani Magyarországról mindörökre, és el kell vitetni - szükség esetén erőszak alkalmazásával is - Bulgáriába. Természetesen, a lelkiismereti tanács a válási ügyekben nem hozhatott döntéseket, ha a békéltetési kísérletek ered­ménytelenek maradtak, akkor - a megfelelő vizsgálatok után - élhetett javaslati jogával. 52 Az eddig megtárgyalt három sajátosság nemcsak elvezet a következőhöz, ha­nem bizonyítja is az utóbbit, mert a negyedik jellegzetesség nem más, mint az, hogy a harmadik hullámmal Magyarországra érkező bolgárok zöme megőrizte nemzeti öntudatát és hovatartozását, a természetesnek mondható assszimiláció sokkal kisebb mértékű volt, mint a többi nemzetiségi kisebbségeknél. Erre a megállapításra jutott számos magyar tudós és kutató is. így például Révész 50 UUHA, (poHaNé 364, ormc Ns 1, a.e. Ne 63, n. 53-57. 5' . LWHA, (poHA Né 364, ormc Né 1, a.e. Né 63, n. 8. 5? LJ/JHA, <poHANé 364, ormc Ns 1, a.e. Né 63, n. 55-56.

Next

/
Thumbnails
Contents