Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

1920. január 8-án nyílt és sok jelöltet tartalmazó lista alapján megválasztottak demokratikusan és titkos szavazással - 10 községi tanácsnokot, az alapítványt kezelő választmányt (5 rendes és 5 tartalékos taggal), a felügyeleti (egyben ellenőrző is) bizottságot (2 taggal), az egyház- és iskolaközség kuratóriumát.

44 Vagyis az egyesület mellett már létrehozták az önkormányzás további, a bolgár nemzetiségi kisebbségi közösségek mindennapjait, szervezett életét és kollektív, illetve egyéni magatartását irányító intézményrendszerét, ennek vezető testületeit, a közösségeket pedig Bolgár Pravoszláv Egyház- és Iskolaközség néven egyesítették.

45 Az elnevezésnek, természetesen, nem lenne szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert ugyan megfelelt a kor kívánalmainak, de ennél sokkal nagyobb tartalmat takart. A lényeg: ily módon született a magyarországi bolgár nemzetiségi kisebbségi egyesített közösség. Nem sokkal később, 1920. augusztus 28-án a közösség szabályzatában előírt három éves időtartamra újraválasztották a fenti felsorolt intézmények vezető testületeit

46

, s mivel csak egykét személyi vonatkozásban történt változás, el lehet mondani, hogy mindenkit megerősítettek tisztségében. Tisztázásra talán csak az alapítvány, illetve az ezt kezelő választmány vár. Az utóbbi feladata ama pénz kezelése volt, amelyet a bolgárok adományokból gyűjtöttek iskola és templom építésére (csak az utóbbit sikerült megvalósítani), 1919 végén a befolyt összeg 178.705 korona volt.

47 Már akkor a magyarországi bolgárok érezték, hogy nem nagyon számíthatnak a mindenkori bolgár kormány támogatására, hiszen ezek - mindig és az összetételüktől függetlenül - valahogyan a kertészeket milliomosnak tartották, és emiatt nem igen törődtek velük. Csak két példa ezzel kapcsolatosan: 1936-ban a Külügyminisztérium köszönetét tolmácsolta a Miskolcon élő és dolgozó Jordan Marinovnak és Mincso Mihovnak azért, mert tizenöt éven keresztül az egyik templomhelyiséget, a másik iskolahelyiséget biztosított (saját tulajdonukban levő lakásokban), pénzt azonban egyik sem kért. Sokatmondó az említett levél utolsó mondata: „Csak ilyen bőkezű adakozások esetén virágzik majd a bolgár ügy külföldön".

48 Amikor 1941 októberében az akkori bolgár miniszterelnök, Bogdan Filov (1883-1945) hivatalos látogatás tett Magyarországon, találkozott a bolgár kertészekkel is a követség épületében. Erről a következőket jegyezte föl naplójában: Október 17-én...: „Ebéd után fogadtam kertészeink küldöttségét. Kérik egy iskola és kollégium építését a székesfőváros tanácsa által adományozott telken, ahol a templom is van. A kollégiumba azonban eddig csak 14 gyerek iratkozott be. Nem hiszem, hogy kertészeink ilyen számban tudnak maradni hosszú ideig Magyarországon. Ezenkívül most nem engedélyezik az új építkezéseket. Azt a tanácsot adtam nekik, hogy magánépületben nyissák meg a kollégiumot, s ha elég gyerek iratkozik majd be, akkor később majd felépítünk erre a célra egy házat".

49 Az idézett naplói följegyzéssel kapcsolatosan két dolog különösképpen elszomorító. Bogdan Filov nemcsak Bulgária miniszterelnöke volt, hanem 1938. 44 UAHA, ({jona Né 364, onnc Né 1, a.e. Né 23, JI. 1-3. 4

'

!

LWHA, (poHflNé 364, ormc

Né 1, a.e. Né 23, JI. 69-70. 46 UAHA, (ponaNe 364, ormc Né 1, a.e. Né 23, JI. 67. 4?

Uo. 48 H/4HA, (poHaNé 364, ormc Né 1, a.e. Né 68, n. 7. 4 'BornaH OHJIOB - JJHCBHHK. Ilon oôuiaTa peaaKUHH Ha npocp. A-p HJIMO /jHMHTpOB, MJieH-KO. Ha BAH. H3AarencTBO Ha OreHecTBeHHfl (ppoHT, COÍJDHH, 1986, 386 p. G.A.