Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
fiókjait - mivel az ott élő bolgár nemzetiségi kisebbségi közösségek lélekszáma állandóan növekedett - 1930 végén hozták létre. 34 Századunk tizes éveinek végén újabb bolgár intézményeket alapítottak, igaz egyelőre csak Budapesten, de érezhető volt, hogy a vidék is hamarosan követi majd a főváros példáját; így 1916. május 27-én megszervezték az egyházközséget 35 (egy év múlva már Bolgár Egyház- és Iskolaközség, hiszen 1917. december 4-én keltezték a Budapest Székesfőváros Tanácsának 126.176. sz. határozatát 36 , amellyel engedélyezték a bolgár iskola működését 37 , a tanítás pedig 1818r1ebruár 25-én kezdődött el 18 tanulóval az erre a célra rendelkezésre bocsátott egy osztály és egy tornateremben, a IX. kerületi Lónyay utcai Községi Iparos tanonciskolában). 38 Továbbá a Dimitar Dimitrov által az egyesületnek átengedett háromszobás lakás (IX. kerület, Lónyay u. 11., II., 12.) egyik helyiségében 1918. május 24-én felszentelték a Cirill és Metód nevét viselő kápolnát, azon a napon, amely 1867 óta a szláv írásbeliség és a bolgár kultúra ünnepe. 39 Az új intézmények új szervezési formákat követeltek, amelyek megvalósítására azonban csak az első világháború után kerülhetett sor, hiszen a nem régen elhunyt kitűnő magyar író (és sajnos, évtizedeken keresztül külföldpn élő) Márai Sándor (1900-1989) első verseskötete megjelenésének évében 40 , 1918-ban riportot írt a pesti bolgárokról (ez a címe is), s ebben megjegyezte: „Idősebb, 4050 év közötti emberek a pesti bolgár kertészek. A fiatalabbak, mint ők mondják, mind katonák, mindet elcipelték már régen az ő saját háborújukba, mely tart már vagy hét éve." 41 A háború után más ok is halaszthatatlanná tette az új szervezési formák bevezetését, az új intézmények alapítását, valamint vezető testületeinek megválasztását. A bolgár főkonzul, dr. Ivan Dimitrov 1920. augusztus 20-án keltezett és Alekszander Sztambolijszkinek (1879-1923), miniszterelnöknek és külügyminiszternek elküldött jelentésében megemlíti, hogy „békés időkben honfitársaink száma csupán Magyarország fővárosában és ennek környékén eléri a majdnem 12 ezret". A magyar tisztázatlan (és eléggé bizonytalan, feszült) belső viszonyok és politikai légkör ellenére 1919. december 15-én az egyesületi vezetőség úgy döntött, hogy 1920. január 8-án - habár ideiglenes jellegű mandátummal - a tisztikart meg kell újítani, új tisztségeket és intézményeket alapítani, valamint az utóbbiak vezetőit megválasztani 43 , függetlenül attól, hogy az önkormányzás addig is jól működött. Mert a megváltozott körülmények és a bolgár nemzetiségi kisebbségi közösségek fejlődése további tökéletesítést követeltek. A kihirdetett napon, 34 UfltfA, (pona Ne 364, ormc Né 1, a.e. Né 40, n. 94. 35 UAHA, (pOHAJMe 364, onncNs 1, a.e. Né 23, JI. 21,67. 36 BFL Tanácsi ügyosztályok központi irattára (a továbbiakban: TÜKI) 1407/b., 1917., 42-45. 1. 37 Vö.: Alexandr Gjurov: 70 éves a budapesti „Hriszto Botev" Bolgár Egységes Politechnikai Szakközépiskola. Jubileumi kiadvány. Budapest, 1988. május. 38 Nagy Lajos igazgató 71/1918.11.28. sz. levele; BFL TÜKI 11.422/918. sz., 50. 1. 39 HZJHA, <poHfl Ne 364, ormc Né 1, a.e. Né 23, JI. 21, 67. "^Emlékkönyv. Versek. Kassa, 1918. 41 Pesti bolgárok. In: Magyarország, 1918. október 6., 234. sz., 6 p. A bolgárok háborúi valóban majdnem hét évig tartottak akkor, hiszen az I. Balkán-háború 1912. október 5-én kezdődött el. 42 LI/JHA, (poHfl Né 364, ormc Né 1, a.e. Ns 23, JI. 66. 43 UAHA, (JJOHANS 364, onHcNé 1, a.e. Né 23, JI. 1-3.
