Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

BOLGÁR BETELEPÜLŐK BARANYA MEGYÉBEN (1870-1944) AZ ÉVSZÁZADOS HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN GJUROV ALEXÁN DR Egy ma már érdemtelenül feledésbe merült újságíró, költő és ez idő tájt Baranya vármegye főlevéltárosa is, Várady Ferenc (1860-1945) a következőket írta le 1896-ban: „Habár Baranyavármegye talaj- és klimatikus viszonyai a konyhakerti növények termelésére kiválóan kedvezőek, még mindig kis mértékben foglalkoznak megyénkben üzemszerűleg e növények termelésével. Mint különleges termények méltán fölemlíthetők a Szalánta, Malom

1

, Kökény és Turony községek vidékén termelt zöldségfélék, főleg a petrezselyem és sárgarépa, melyek finom ízükről nevezetesek; a jó hírnévnek örvendező szalántai káposzta, mely a szalántaiak büszkeségét képezi. Jelentékeny kereskedelmi cikk a mohácsiak téli salátája, amellyel tavasszal elárasztják a megye és a szomszédos vidék nagyobb piacait. Pécs vidékén az ideiglenesen letelepedett bolgárok bérelt földeken űzik a konyhakerti növények termelését s egyre nagyobb területet fognak művelés alá."

2 Tanulmányokban és monográfiákban az utóbbi idézet az első és - sajnos egyben az utolsó említés a Baranya megyébe betelepülő bolgárokról (Magyarországon ez már a harmadik, Baranyában hiteles adatok vannak a másodikról és harmadikról). Annak ellenére, hogy az itt tárgyalt, 1870-től 1944-ig terjedő időszakban - ahogyan a későbbiekben kiderül majd - a bolgárok (és a segítségükre minden évben Bulgáriából érkező idénymunkások avagy napszámosok) száma korántsem volt kicsi, letelepedésük sem maradt ideiglenes jellegűnek, és már az első világháborúban meghatározó szerepet játszottak Pécs zöldségfélékkel történő ellátásában. Krisztovics Sándort (alias Coni Hrisztov Gogev, született 1882-ben a Tarnovo melletti Dragonovoban) majdnem felmentették a katonai szolgálat alól, mert Pécs szabad királyi város polgármestere szerint a 93 kat. holdon levő bolgárkertészetének további művelése „elkerülhetetlenül szükséges a város lakosságának közélelmezése tekintetében".

3 Nem sokkal később, miután 1923-ban Pozsonyból Pécsre helyezték át az Erzsébet királynőről elnevezett egyetemet

4

, a felsőfokú intézményben a hajdani kertészek nem egy fia vagy lánya tanult tovább (az 1939. december 28-án létrehozott, de csak 1941. október 1

1954-ben Pécshez csatolt helység, a város belterületétől délre fekszik. Vö.: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet. L- Zs. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988., 86 p. 2

Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. I . kötet Pécs, 1896., 516 p. A kiemelés: G. A. 3 BML Pécs város polgármesterének iratai, 34.241/1915. \ö.: Gróf Klebelsberg Kunó: Magyar Heidelberg. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem megnyitó ünnepén 1923. október 14-én tartott beszéde. In: Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai. 1916-1926. Budapest, 1927., 493-496 p.