Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
4-én Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter által engedélyezett 5 Magyarországi Bolgárok Dunántúli Kultúregyesületének 22 alapító tagja közül a Pécsett állandóan élő bolgár egyetemi hallgatók száma 11 volt, azaz afelé!) 6 . Mindemellett Magyarországon a bolgárkertészet (egybeírták (!), azaz fogalommá vált) olyannyira szükséges és népszerű lett, hogy számos magyar tudós és agrárszakember századunk tizes éveitől kezdve behatóan foglalkozott e témával, így például Angyal Dezső 7 , Balkányi Béla 6 , dr. Bodor Antal , Boross Marietta™, Jeszenszky Árpád 11 , Lázár Ferenc 1 ^, Limbacher Károly 13 , Palov József™, Révész István 15 , Szalva Péter 16 , Varga Gyula 17 , Végh Kálmán Máfyás 18 és mások. Éppen a fentiek miatt e tanulmány célja kettős. Egyrészt az eddigi Baranya megyei „terra incognita" lehetőleg legpontosabb leírása, mindenekelőtt a sok új, itt először publikálásra kerülő, általam felkutatott magyar és bolgár dokumentumok alapján, természetesen azon megjelent magyar és bolgár források és feldolgozások fölhasználása mellett, amelyek a magyarországi bolgárkertészetre mint jelenségre vonatkoznak, vagy valamilyen módon érintik. Másrészt, s talán ez fontosabb: a leírással párhuzamosan és a tények segítségével igyekszem feltár* ni és elemezni a magyarországi harmadik bolgár betelepülési hullám történelmi hátterét, nyomon követni és vizsgálódás alá venni a körükben beállt társadalmi, gazdasági, kulturális és etnológiai változásokat, közösségi tudatuk kialakulását és kibontakozását, az elhozott nemzeti hagyományok megőrzését a magyar gazdaságba és társadalomba történő beilleszkedésük mellett. Mert. így lehet eljutni a bolgár kertészek arculatának hiteles és sokoldalú jellemzéséhez, azon szerepük, melyet ma is játszanak a magyar társadalomban 19 , habár számuk lényegesen csökkent, mivel a harmadik hullám második nemzedékétől kezdve egyre több benne az értelmiségi vagy más, nem mezőgazdasági foglalkozású bolgár. belügyminisztérium iratai, 1941: 258.624/1941. VII. 6. 6 BML Pécs város pgm ir. 2461/1941. 7 Kertészeti munkái. 1-4. kötet. Budapest, 1925-1926. 8 A bolgár rendszerű öntözéses zöldségkertészetek szervezése Magyarországon. In: Mezőgazdasági Szemle, Budapest, 1913., 2. sz., 98-100 p. 9 Dél-magyarországi telepítések története és hatása a mai közállapotokra. Budapest, 1914. 10 Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon. 1870-1945. In: Tanulmányok a bolgármagyar kapcsolatok köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981., 353-376. p. 11 Adatok a magyar zöldségtermesztés múltjából. In: Kertgazdaság, 1979., 1. sz., 74-82. p. 1 Zöldségtermesztés. Budapest, 1919 (első kiadás). 13 A bolgárrendszerű zöldségtermelés és a korai főzelék és zöldségfélék termelése. Lőcse, 1917. 14 Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon. Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 8. szám, Békéscsaba, 1985. 15 A hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek statisztikai ismertetése. Budapest, 1915. 16 A szentesi paprika. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1959. 17 A bolgárkertek és a magyar konyhakultúra. In: Bolgár tanulmányok. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Közlemények, 26. szám, Debrecen, 1974., 29-40 p. 1 bolgárkertészet. I. kiadás: Budapest, 1916. II. - 1921. 19 Pa/ád/ József szerint ma is „a bolgárok nagyon értettek a zöldségtermeléshez, annál kevésbé a kereskedelemhez". Éppen ez kiszolgáltatta őket a budapesti zöldség maffiának a nyolcvanas évek elején. Érdemes az erről szóló, a Bolgárok és a „borravalók" fejezetet elolvasni az említett szerző
