Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - KAPRONCZAY JÓZSEF: A népesség változásai a baranyai Zselicben
A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSAI A BARANYAI ZSELICBEN KAPRONCZAY JÓZSEF Bevezetés Közismert, hogy a gazdasági fejlettség színvonala hazánk területének mintegy kétötöd részén jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. E térségek gazdasági bázisának nem kielégítő jövedelemtermelő képessége együtt jár az infrastruktúra elmaradottságával, foglalkoztatási gondokkal, gyenge kereseti lehetőségekkel, és ezek eredőjeként az ott élő népesség kedvezőtlen életkörülményeivel. Ezeket a településegyütteseket szokás napjainkban hátrányos, mitöbb mivel az egyedi negatív tényezők többedmagukkal vannak jelen - halmozottan hátrányos térségeknek nevezni. E térségek társadalmi-gazdasági elmaradottságának egyik legmarkánsabb megnyilvánulása az, hogy falvaiból tömegesen vándorol el a - főként munkaképes korú - népesség. Ez az elvándorlási folyamat azután áz elöregedés eredményeként lassan kilátástalan helyzetbe hozza az egykor virágzó, de legalábbis életképes falvak sorát, tovább rontva a termőföldnek, mint az ilyen térségek gazdasági bázisának hatékony művelését. Nem is szólva az így pusztulásra ítélt falvakban a nem mozdítható anyagi és kultúrtörténeti értékek megsemmisüléséről. Ilyen „halódó" térségnek minősül a zselici dombvidék déli, Baranya megyéhez tartozó csaknem egész területe. A jelen dolgozat célja, hogy megkísérelje bemutatni azokat az okokat, jelenségeket és következményeket, amelyek a jelzett térség elmaradottságát, gazdasági-társadalmi tekintetben hátrányos helyzetét eredményezték, eredményezik. Szükséges megjegyezni, hogy a fenti hármas tagolás - ok, jelenség, következmény - nem választhatóak el mereven egymástól, ugyanis az elsődleges okok által kiváltott jelenségek, következmények a későbbiekben maguk is okokká válnak. Elidőzve néhány gondolat erejéig a hátrányos helyzet-elmaradottság fogalompár értelmezésénél az a véleményem alakult ki, hogy egyfelől a jelzett két fogalom semmiképpen sem kezelhető szinonimaként. (Más kérdés, hogy az esetek többségében, így a baranyai Zselic esetében is együtt, egymást erősítve jelentkeznek.) Másfelől: a hátrányos helyzet, illetve az elmaradottság nem egyszer s mindenkori állapot, hanem az egyenlőtlen társadalmi-gazdasági fejlődés, „fejlesztés" eredményeként jön létre. A társadalom gazdasági makrofolyamataihoz igazodó kistérségi, közvetlen érdekeltségi alapokon nyugvó folyamatok a történelem tanúsága szerint - szabad mozgásteret feltételezve - meg tudják találni azokat a szerveződési formákat, kapcsolódási pontokat, amelyek biztosítani tudják a rendelkezésre álló gazdasági bázisnak olyan mértékű jövedelemtermelését,
