Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - KAPRONCZAY JÓZSEF: A népesség változásai a baranyai Zselicben

amelyek az életben maradáson túl a falvak nagy hányadában a fejlődést is lehetővé teszik. A gondok akkor jelentkeznek/tek, amikor a természeti, társadalmi, gazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyva, ideológiai meggondolásból, voluntarista módon valósult meg sorozatos összevonások, körzetesítések formájában előbb a mezőgazdálkodás, majd az egyéb társadalmi-közigazgatási átszervezések sora. Ezek az intézkedések, amelyek - főként a gazdasági alapot jelentő mezőgazdálkodás esetében - szinte kizárólag csak a gazdálkodó egységek (tsz-ek) érdekeit tartották szemelőtt, egyrészt elviselhetetlen mértékűvé tették a helyi társadalom számára a létalapot képező munkahely-lakóhely szétválását. Másrészt az áttekinthetetlenné vált újraelosztási rendszer következményeként a tanácsi tagközségek többségében a költségvetési - fejlesztésre fordítható támogatások gyakorlatilag a szükséges minimumot sem érték el, ami az infrastrukturális fejlődés egyre nagyobb elmaradottságát, a fokozódó rossz társadalmi közérzetet, majd ezek folyományaként a népesség felgyorsult elvándorlását eredményezte. Vizsgálatunkhoz az alább körülhatárolt területen található községek adatait használtuk fel. Ezeket a községi adatokat azután viszonyítottuk a térség egy-egy 10 éves intervallumának átlagához. E módszer alkalmazásával egyrészt képet kaptunk a térség egészének változásairól, másrészt lehetőség adódik a különösen szélsőséges változások bemutatására. Vizsgálatunk zömmel az 1960-80 közötti időszakra vonatkozik. Néhány esetben - ahol az adatok rendelkezésre álltak - 1985-re is kiterjesztettük a megfigyelést. (Sőt, a népesség számának községenkénti alakulásának tekintetében 1869-ig tekintettünk vissza.) A bevezetőben szükséges megjegyezni, hogy a térségben 1974., 1977. és 1978. években faluösszevonások (megszüntetések) történtek (1974: Ibafa-Gyűrűfű, 1977: Felsőmindszent-Godisa, 1978: Mindszent- godisaGyümölcsény, Bükkösd-Gorica, Ibafa-Korpád, Hetvehely-Kán, Szentkatalin-Karácodfa, Kishajmás-Szatina).' Ennek következtében a megszűnt községek adatai 1980-ban már a befogadók adataiban szerepelnek. Ugyancsak itt kell megjegyezni, hogy a feldolgozásba bevontuk Sásd nagyközséget is - amely természetesen nem sorolható az elmaradott települések közé -, mint a térség egyetlen olyan községét, amelynek vonzó és kisugárzó hatása van a baranyai Zselic ÉK-i térségére. A vizsgált terület behatárolása A térség behatárolásánál részben a Zselic ma elfogadott természetföldrajzi határait, részben a megye és a községek közigazgatási határait vettük figyelembe. Ennek alapján K-en a Bükkösdi-víz - Baranya-csatorna, illetve ennek megfelelően Helesfa - Bükkösd - Hetvehely - Okorvölgy - Szentkatalin - Kishajmás Mindszentgodisa - Sásd - Meződ községek K-i határvonala, É-on és NY-on Somogy és Tolna megye, D-en Somogyhatvan - Somogyapáti - Csertő - Mozsgó - Almáskeresztúr - Ibafa - Helesfa D-i peremvonala jelöli ki a határt. Az így körülhatárolt térség 540,7 km

2-nyi területén az 1985. évi közigazgatási beosztás szerint 34 község található. A 34 község 12 tanácsi székhely, illetve 7 termelőszövetkezet hatáskörébe tartozik.