Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

uradalmi major a XIX. sz. második feléből és a XX. sz. elejéről származó gazdasági és lakóépületekkel, kissé lejjebb pedig a bérlő vagy majorosgazda házával. A kastély a kutatás idején már meglehetősen rossz állapotban volt. A felújítás során, az alapozás hiánya miatt, a markológéppel végzett földmunkák alkalmával leomlott az ÉK-i szárny rövidfala. A kutatás forrásai A megyefai Jeszenszky-kastély birtoklás- és építéstörténetének megírásánál foglalkoznunk kellett e kis falu históriájával is, mert a földesúr udvarháza több mint másfélszáz éven át a helység központja volt, mivel még templom sem állt itt. Ugyancsak súlyt helyeztünk a kisjeszeni Jeszenszky-família baranyai részét, elsősorban a megyefai ágat illető genealógiai kutatásokra is. Mindezek és a falkutatás eredményeinek összeötvözéséből született e tanulmány. Egyes korszakokból több, másokból kevesebb adatnak bukkantunk a nyomára a kastélyról, a falu, a család életéről. A község határából - ismereteink szerint nem kerültek múzeumba régészeti leletek, így a terület korai története homályban maradt.

3 írásos forrásokban először a középkorban fordul elő, s a török kor utáni időszakból már egyre több, levéltári anyagot tudtunk felhasználni. Különösen fontosak a XVIII. sz. második felétől itt birtokos Jeszenszky-család iratai, amelyekben néhány, a kastélyra vonatkozó, közvetett adatot is találtunk. A kisjeszeni Jeszenszky-família Baranyába elszármazott része bükkösdi ágának levéltárát (ill. ami megmaradt belőle) a Baranya Megyei Levéltár (BML) őrzi Pécsett.

4 Ez volt a megyében az idősebbik ág, amely a családi archívumot kezelte, de azért sok, a megyefai ágra vonatkozó adat is előkerült innen a XVIII. sz.-tól a XIX. sz. közepéig terjedő időszakból. A megyefai kastély levéltára a világháborúban jórészt megsemmisült, de maradékát Sárkány Györgyné sz. Jeszenszky Judith (Bp.) szívességéből fel tudtuk használni munkánkhoz. Ugyanő őrzi azokat, az egykor a megyefai úrilak falait díszítő családi portrékat és egyéb festményeket is (köztük a kastély 1842-ben készült látképét), amelyeknek tanulmányozása nagyban hozzájárult a kutatás sikeréhez. Csakúgy, mint a birtokában lévő régi fényképek, képeslapok és a csaíádi hagyományok, személyes emlékek is.

5 Édesanyjától több, egykor a megyefai és bükkösdi kastélyokban volt bútor és festmény (portrék) a pécsi Janus Pannonius Múzeumba (JPM) került. Mátis István, Bükkösd (és Megyefa) polgármestere, lelkes helytörténész rendelkezésünkre bocsátotta az általa gyűjtött anyagokat, köztük a bükkösdi ág nemrég Ausztriában elhunyt majoreszkójától, Dr. Jeszenszky VI. Ferenctől kapott másolatokat a birtokában lévő családi fényképekről, iratokról.

6 Fontos adatokra bukkantunk a bükkösdi r. k. plébánia archívumában is.

7 A BML-ben a fenti anyag mellett más 3 Nem közöl Itt talált régészeti leleteket Bandi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. (Pécs, 1979). Bezerédy (lásd 15 j.) említ régészeti leleteket, de minden pontosabb adat és forrásmegjelölés nélkül. 4 BML Jeszenszky-család levéltára, 1-12. doboz. 5 Köszönet illeti Sárkány Györgyné sz. Jeszenszky Judithot a kutatási munkánkhoz nyújtott, értékes segítségért. 6 Itt mondok köszönetet Mátis István polgármester úrnak az önzetlen segítségért. 7 Köszönet illeti Sziládi Ferenc plébános urat.