Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

fondokban is sikerrel kutattunk, csakúgy, mint a JPM Helytörténeti és Művészeti Osztályainak gyűjteményeiben.

9 A budapesti Hadtörténeti Intézetben is találtunk a munkánkhoz felhasználható forrásokat.

10 A bécsi Kriegsarchiv-ból Jeszenszky Jánosra, a baranyai ág ősére vonatkozó adatokat kaptunk.

11 A budapesti Magyar Országos Levéltárban (MOL) őrzött, Megyefára vonatkozó, XVI-XVIII. sz.-i forrásokat publikációkból ismerjük. A Jeszenszky-család baranyai birtokaira, az itt folyó gazdálkodásra alapvető feldolgozás Szaszkó István levéltáros 1981-ben elkészített szakdolgozata. Sajnos, magával a kastéllyal mostohán bánt a szakirodalom. A főútvonalaktól távol eső, fák takarta épületet ritkán említik. Néhány régebbi, geográfiai, topográfiai munka után először a Genthon-féle, 1951-es „Magyarország műemlékei" ír róla egy sorban a XVIII. sz.-ra datálva, hasonlóan a szintén Genthon István szerkesztette, 1959-ben megjelent „Magyarország művészeti emlékei" c. könyvhöz.

13 Később még az Országos Műemléki Felügyelőség által összeállított „Műemlékjegyzék"-ből is kimaradt. Ehhez hozzájárulhatott az, hogy a falut 1950-ben a szomszédos Bükkösdhöz csatolták,

14 s Megyefa nevével együtt a kastély is eltűnt a szakma szeme elől. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH, az OMF utóda) Adattárában sem terv, sem fotó nem volt az épületről. 1972-ben Lombosi Ernő egy újságcikket írt a kastélyról, a Dunántúli Naplóban ekkoriban közölt „Baranyai kastélyok és udvarházak" c. sorozatában.

143 1984-ben a helyi tanács elkészítette a Baranya Megyei Tanács VB Építési és Vízügyi Osztályával Bükkösd község építészeti és faluképi vizsgálatát. Ez a munka szinte az utolsó pillanatban hívta fel az illetékes hatóság figyelmét a gondatlan használó által éppen átépített kastélyra, amely végül 1985-ben műemléki védelmet kapott.

153 A középkortól a hódoltság végéig Nem tartjuk feladatunknak a község, ill. területe korai történetének feldolgozását, ezért a XVII. sz. vége előtti időszakról csak rövid áttekintést adunk. A helybeliek közlése szerint, szántás közben a határ több pontján találtak középkori 8 Köszönet illeti a BML munkatársait kutatásainkhoz nyújtott, állandó és türelmes segítségükért. 9 Itt mondok köszönetet a múzeumban dolgozó kollégáknak munkánkhoz nyújtott segítségükért. 10 Köszönet illeti a segítségért Hermann Péter hadtörténészt. 11 Itt mondunk köszönetet prof. Dr. Zachar József alezredes úrnak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Kirendeltsége vezetőjének, aki volt oly szíves számunkra kikeresni a Kriegsarchivban a Jeszenszky Jánosra vonatkozó adatokat, és más, kapcsolódó forrásaink interpretálásában is segített nekünk. 12 A megyefai Jeszenszky-család birtokaira, az itt folyó gazdálkodásra vonatkozó, alapvető feldolgozás Szaszkó István levéltáros 1981-ben készített, publikálatlan szakdoglozata (Szaszkó, 1981), amely elsősorban a XIX. századdal és Bükkösddel foglalkozik, de kitér az előzményekre és a család más jószágaira, így Megyefára is. (BML, kézirattár). 13 Genthon, 1951. 118.; Uő., 1959, I., 52. (Bükkösdnél). 14 Magyarország helységnévtára, 1952. (Bp., 1952),309.; Pesti, 1982, I., 612., 613. 14a Lombosi, 1972. 15 Bükkösd vizsgálata, 1984. 15a 10528/1985. sz., Műemlék jellegű, (hrsz. 501/1.).