Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)
pecsétjeinek köriratára nézve nem volt egységes előírás. De mint látni fogjuk az alábbiakban - a pecsétkataszter is szépen mutatja ezt -, egyáltalán nem volt egyöntetű előírása ennek a fontos állami munkának a hitelesítését biztosító pecsétek formájára, tartalmára vonatkozóan. Ezt támasztják alá az anyakönyvi pecsétfeliratok, így Baranyabánnál „anyakönyvvezető" a körirat (39), „állami anyakönyvvezető" felirattal találkozunk Dárda esetében (46), Gyűdnél „anyakönyvi hivatal" a felirat (51), Harkánynál „anyakönyvi kerület" fordul elő (52). A megszállás bekövetkezte után az anyakönyvi pecséteken csak későn jelentkezik az idegen impérium jelzése. Az anyakönyvi hivatalok többsége - legalábbis az eddigiekben rendelkezésünkre álló adatok szerint - az egész megszállás alatt a magyar felségterületre utaló pecsétképet hordozó pecsétet használta. Igaz, hogy ezt kétféleképpen. Bátaszék (42), Máriakéménd (61), Teklafalu (69) anyakönyvi hivatalai például az 1894: XXXIII. tc. 28. §-ában kötelezően előírt magyar koronás kiscímerrel ellátott pecsétet használták. Ezt a fajta pecsétet használta egy ideig Gyűd (50) és Majs (59) is, de itt a későbbiek folyamán pecsétváltás következett be (60). Mint már korábban utaltunk rá, az őszirózsás forradalom idején, 1918. november 28-án megjelent egy jogszabály, amely az új államforma felségjelvényeiről intézkedik. A rendelet intézkedett arról is, hogy a használatban lévő tárgyakon ideértve a pecsétnyomókat is - a címereket nem kell kicserélni, illetőleg újakat készíttetni. Elég, ha a megfelelő eljárással eltávolítják a koronákat. A takarékosság jegyében döntöttek úgy a rendelet alkotói arról is, hogy azokat a nyomtatványokat, amelyeken a korábbi államforma címerei találhatók, továbbra is fel kell használni a szövegben elrendelt változtatások keresztülvitele után (XX). 97 A belügyminiszter külön rendeletet adott ki ebben a tárgykörben 1918. december 2.-án a saját felügyelete alá tartozó hatóságok, hivatalok, intézetek részére. Ebben nem tért ki részletesen az új felségjelvényre, csak hivatkozik az előbb említett kormányrendeletre, kimondva, hogy az abban foglaltak szerint kell eljárni 98 Ezt a korona nélküli címerrel ellátott pecsétet használta a legtöbb anyakönyvi hivatal. Pl.: Baranyakisfalud (40), Barcs (41), Felsőszentmárton (48), Kővágószőlős (54), Mohács (62), Szigetvár (68), de ilyet használt Pécs I. sz. anyakönyvi kerülete is (63). A kétféle pecséthasználatot kapcsolja össze a gerdei anyakönyvi kerületnél tapasztalt gyakorlat: 1919. június 29-én még a koronás magyar államcímerrel ellátott pecsétjét találjuk egy úgynevezett „halálozási lap"-on 99 , majd 1920. február 29-én a korona nélküli címerrel ellátott pecsétjével találkozhatunk az anyakönyvvezető által az alispánhoz küldött kísérőlevélen (49). 100 97 5746/1918. M. E. 1. par., 2.§. 98 15. 500/1918. B. M. 3.§. "2115/1919. sz. 100 1678/1920. sz.
