Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

A koronás címerrel ellátott pecsét bizonytalan használatát mutatják a lánycsóki anyakönyvvezető hitelesítésre használt eszközénél tapasztaltak. 1919. április 9én a koronát tintával áthúzták.

101 Az ugyanezen a napon készült ügyiraton az anyakönyvvezető változtatás nélkül használta a pecsétjét,

102 majd 1920. szeptember 3-án kelt kimutatáson a korona nélküli kiscímert találjuk a pecsétmezőben.

103 Az anyakönyvi pecsétnek van egy olyan fajtája, amelynek használói talán nem akarták, egyértelműen elkötelezni magukat az új impérium mellett, de nem merték már vállalni a magyar címer használatát sem. Erre, úgy néz ki, módot adott ennek a területnek a szabályozatlansága. Ezeknek a pecséteknek a jellemzője, hogy magyar köriratúak, de a pecsétmezejük üres. Ezek a pecsétek nem újonnan készültek, hanem - a pecsétlenyomatok tanúsága szerint - a közepükből eltávolították a magyar címert. (A korábban említett korona nélküli címert tartalmazó pecséteknél is ez volt a módszer: csak a koronát vágták ki a pecsétnyomóból, s így nem kellett új pecsétet készíttetni.) Üres pecsétmezejű pecséttel találkozhatunk Csúza (44), Majs (60), Somberek (65), Szalánta (67) anyakönyvi kerületeknél. A lőcsi anyakönyvi kerület 1920. február 17-én állította ki azt a házassági anyakönyvi kivonatot, amelyen az 1894-ben törvényileg előírt pecsétet két vastag vonallal áthúzva találjuk (57). De ugyanezt az anyakönyvi pecsétet 1919. október 15-én még másik variációban használta az anyakönyvvezető helyettese: a pecsétképben helyet foglaló magyar címert föggőlegesen átírta az „SHS" betűkkel (56). Ugyanezt a megoldást tapasztalhattuk a dárdai anyakönyvi kerület pecséthasználatában is 1920. május 11-én. A különbség csak annyi volt, hogy itt az „SHS" betűket vízszintesen írták rá a címerre (45). Beremenden új pecsétet készíttetett az anyakönyvvezető. A pecsétmezőt most már „gyárilag" foglalták el az „SHS" betűk, hirdetve a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság felségterületét. A pecsét bizonyíthatóan 1920. október 8-tól került használatba (43).^ Ezek a megoldások már jobban mutatják az idegen közigazgatás elfogadását. Teljes elfogadását mutatják azok a pecsétek, ahol a körirat is és a pecsétmezőben helyet foglaló címer is idegen. Idegen nyelvű feliratot hordoznak - címer nélkül - pl. Baranyabán (39), Dunaszekcső (47), Magyarbóly (58), Somberek (66). A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címere található a pecsétmezőben Dárda (46), Gyűd (51), Harkány (52), Laskó (55), Siklós (64) és Villánykövesd (70) anyakönyvi pecsétjein. Kuriózum a kémesi anyakönyvi kerület pecsétje, amenynyiben körirata horvát nyelvű, pecsétképében viszont a szerb(!) királyság címere van (53). A vókányi pecsét a kétféle közötti átmenetre lehetne példa, horvát nyelvű körirat közepén az „SHS" betűk (71). Mint már korábban említettük, az anyakönyvi kerületek (hivatalok) pecsétjein a rendelkezésünkre álló adatok szerint - eléggé későn jelentkezett az idegen impérium megnyilvánulása. A dárdai anyakönyvi kerület pecsétjén tűnik fel először, 101

2249/1919. sz. 102

2082/1919. sz. 103

Lánycsóki kj. 594/1920. sz. 104

2091/1921. SZ.