Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

A megszállt területen folytatott politikájukra - amelyet külső tényezők is befolyásoltak - nem térünk ki. Ezt a szakirodalom már elég sokoldalúan tárgyalta.

4 A délszláv területek a nagyszerb platform alapján egyesültek. A szerbek, horvátok, szlovének királyságának kikiáltására 1918. december 1-jén került sor.

5 Ettől az időponttól kezdve 1919. március 12-ig Baranya vármegye az Újvidéken székelő Nagy Nemzeti Tanács és annak végrehajtó szerve, a Nemzeti Kormány irányítása alatt állt. Az újvidéki nemzeti kormány, mint a Belgrádban székelő szerb-horvát-szlovén királyi kormány exponense működött.

6 A közigazgatást a Narodna Uprava különböző osztályai irányították. így például 1919. március 13án a vármegye alispánja elküldte a Narodna belügyi osztályának (1.)(l.) a vármegye 1919. évi költségvetését, azzal a megjegyzéssel, miszerint „ezen költségvetés még a közigazgatás átvétele előtt készült, nagyjában és általában megfelel azonban a mai állapotoknak is".

7 A Narodna Uprava 1919. március 12én kelt hirdetménye szerint ezen a napon átadja a hatalmat a Szerb-HorvátSzlovén Királyság kormányának. Ezentúl a belgrádi székhelyű királyi kormány szakminisztériumainak Bánát-Bácska-Baranya Osztályai intézik a terület ügyeit. De nem mindegyik, csak a belügyi (2), pénzügyi, közlekedésügyi. Viszont a közoktatásügyi, az egészségügyi (3), közélelmezésügyi osztályok (4) Novi Sadon maradtak. A szakirodalom megegyezik abban, hogy az annexiós tervek ellenére a megszálló hatalom jó együttműködésre törekedett a magyar közigazgatás helyi képviselőivel. Majd ahol ez nem sikerült, ott a saját embereit helyezte a közigazgatási funkciókba. Azonban a közigazgatás strukturális felépítéséhez nem nyúlt. Meghagyta a vármegye-járás-nagyközség-körjegyzőség-község formációt. Véleményünk szerint ennek nemcsak az volt az oka, hogy nem akarták a helyi polgárságot maguk ellen hangolni, élezve az átalakítással járó elégedetA

Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv-magyar határ kialakulásáról 1918-1919. Századok, 1982/2. sz. 323-339. p. Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában I. rész. Baranyai Helytörténetírás 1981. Szerk.: Szita László Pécs, 1982. 463-466. p. Fogarassy László: i.m. Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 19181921 között. Baja, 1974. 156 p. Horváth Kázmér: Dél-Baranya és a trianoni békeszerződés revíziója. Pécs. 1931. Dunántúl RT. Síkfői Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. október 14- 1919. március 21. között. Baranyai Helytörténetírás 1978. Szerk.: Szita László. Pécs, 1979. u. ő.: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában. Baranyai Helytörténetírás 1983/1984. Szerk.: Szita László. Pécs, 1985. Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről 1918-1920. Baranyai Helytörténetírás 1982. Szerk.: Szita László. Pécs, 1983. u.ő.: Baranyai-Pécsi autonómia tervek 1918-1921. Baranyai Helytörténetírás 1985/1986. Szerk.: Szita László. Pécs, 1986. u.ő.: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában. Baranyai Helytörténetírás 1983/1984. Szerk.: Szita László. Pécs, 1985. u.ő.: Az elmerült sziget. A Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság. Pécs, 1991. Pannónia Könyvek ^Berényi József - Arató Endre: Jugoszlávia története. Egyetemi jegyzet. Bp. Tankönyvkiadó. 1985. 6

Baranyavármegye Hivatalos Lapja 1919. március 1. (A továbbiakban: Bvm. HL.) 7

Baranya Megyei Levéltár. Szerb impérium iratai. 1718/1919. sz. (Mivel az iratok zöme ebből az irategyüttesből került ki, a továbbiakban csak az iktatószámot tüntetjük fel. Ahol más irategyüttest használtunk forrásként, ott ezt jelezzük.) 8

Bvm. HL. 1919. április 3.. 9

u. o. Ezek a szervek természetesen nem magyar nyelven leveleztek Baranyavármegye hatóságaival, mint ezt a példaként bemutatott, 1919. május 5-én kelt, s a Közélelmezési Osztály által írt levél mutatja (I).