Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

LENSÉGET, HANEM AZ IS KÖZREJÁTSZOTT EBBEN, HOGY EZ AZ IGAZGATÁSI STRUKTÚRA NEM VOLT TELJESEN IDEGEN SZÁMUKRA. SZERBIA KÖZIGAZGATÁSI FELÉPÍTÉSE HASONLÓ VOLT A MAGYARORSZÁGIÉHOZ.

10 AZ SHS HATÓSÁG EGYIK KÖRRENDELETE KIMONDTA, HOGY A „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGÁLTÁL KIBOCSÁJTOTT MINDENNEMŰ RENDELET A MEGSZÁLLOTT TERÜLETEN NEM HAJTHATÓ VÉGRE".

11 A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG LÉTREJÖTTE ÚJABB HASONLÓ TÁRGYÚ RENDELET KIADÁSÁRA KÉSZTETTE A HATÓSÁGOT.

12 A PÉCSVÁRADI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÁJA UTASÍTÁST ADOTT ARRA NÉZVE, MISZERINT A KÖZSÉGEK KÖZVETLENÜL NEM ÉRINTKEZHETNEK A „DEMARKÁCIÓS VONALON TÚL LÉVŐ KÜLFÖLDI HATÓSÁGOKKAL".

13 UGYANAKKOR A NAPI KÖZIGAZGATÁS TERÜLETÉN AZ 1918 OKTÓBERÉIG ÉRVÉNYBEN LÉVŐ JOGSZABÁLYOK SZABÁLYOZTÁK A MINDENNAPI ÉLETET. A MEGSZÁLLÓK ÁLTAL LÉTREHOZOTT S A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN ADDIG NEM ISMERT IGAZGATÁSI SZERVEK VIZSGÁLATÁVAL NEM FOGLALKOZUNK. AZ ÉRDEKESSÉG KEDVÉÉRT MUTATNÁNK CSAK BE A RENDÉSZET TERÜLETÉRŐL KÉT PECSÉTET. AZ EGYIK A VASÚTI RENDŐRSÉGÉ. EZT 1919 OKTÓBERÉBEN HASZNÁLTA A „KOMESZÁR" EGY SZERB NYELVEN ÍROTT S AZ ALISPÁNI HIVATALNAK ELKÜLDÖTT LEVELÉN (5,).

14 A MÁSIKAT A PÉCSEN SZÉKELŐ HATÁRRENDŐRSÉG VEZETŐJE ÍRTA.

15 A MAGYAR NYELVŰ LEVÉLEN HORVÁT NYELVŰ KÖRIRATTAL KÖRPECSÉT TALÁLHATÓ, PECSÉTMEZEJÉBEN A SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG CÍMERE (6). EGY ADOTT TERÜLETEN NEMZETISÉGKÉNT JELENLÉVŐ NÉPESSÉGGEL VALÓ BÁNÁSMÓD MEGÍTÉLÉSÉNÉL LÉNYEGES MOMENTUM AZ ANYANYELV HASZNÁLATÁNAK KÉRDÉSE. 1919. MÁRCIUS 31-ÉN A SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUMA BÁNÁT-BÁCSKA-BARANYA OSZTÁLYA ÚJBÓLI FIGYELMEZTETÉST INTÉZETT BARANYA VÁRMEGYE ALISPÁNJÁHOZ, MELY SZERINT „ÚJBÓL FIGYELMÉBE AJÁNLOM 650/1919. SZÁMÚ RENDELETEMET A HIVATALOS NYELV KÉRDÉSÉBEN, MELYHEZ ALÁRENDELT KÖZEGEI NEM ALKALMAZKODNAK, HANEM TOVÁBB IS MAGYAR NYELVEN SZERKESZTETT ÜGYEKET KÜLDENEK HOZZÁM".

15 EZT MEGELŐZŐEN AZ ALISPÁN KÖRLEVELET BOCSÁTOTT KI 1919. MÁRCIUS 3-ÁN A JÁRÁSOK VEZETŐIHEZ, AMELYBEN ELŐÍRTA, HOGY A HOZZÁ BETERJESZTENDŐ ÜGYIRATOKAT HASÁBOSÁN KÉSZÍTSÉK VAGY KÉSZÍTTESSÉK EL. FELE SZERB, FELE MAGYAR NYELVEN ÍRÓDJON, „MERT A JELENLEGI VISZONYOK KÖZÖTT AZ ILY ELINTÉZÉSI MÓDOT TARTOM LEGHELYESEBBNEK".

16 1919. JÚNIUS 17-ÉN JELENT MEG A BELÜGYMINISZTÉRIUM TERÜLETILEG ILLETÉKES OSZTÁLYÁNAK 6700/1919. SZÁMÚ RENDELETE, AMELY ELŐÍRJA, HOGY KIZÁRÓLAG SZERBHORVÁT-SZLOVÉN NYELV LEHET A HIVATALOS NYELV. A MINDENKIT ÉRINTŐ RENDELETEK, AMELYEK A „POLGÁRSÁGNAK SZÁNVA VANNAK", - KÖNNYÍTÉSKÉNT - HASÁBOSÁN JELENNEK MEG: A HIVATALOS NYELVEN ÉS AZON A NYELVEN, MELYET AZ ILLETŐ KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG LAKOSSÁGA DÖNTŐEN BESZÉL.

17 EHHEZ KAPCSOLÓDOTT, DE EZT MEGELŐZTE A BARANémet József: Szerbia államjogi szervezete. Magyar Közigazgatás: 1912/46, 47, 48, 52. szám. 11

Sombereki körjegyzőség. 57/1919. sz. 12

Pécsváradi járás főszolgabírája. 2/1919. sz. 13 u. o. 14

9430/1919. sz. Azoknak a személyeknek a neve szerepel, akik engedély nélkül érkeztek Budapestről Pécsre. A megbízott egy részüknél pénzbüntetést javasolt, másokat kitoloncolásra ítélt. 15

2264/1919. sz. 16

1447/1919. sz. ,,7

Bvm. HL. 1919. július 1.