Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

Tisztviselőként hirdette a köz szolgálatát, és élete mutatja, betartotta az alapel­vet, amely szerint „a hivatal tekintélyét nem a rang és méltóság, hanem a köte­lességek hű teljesítése jelenti." 72 Az ellenzék nehezen emésztette meg kinevezését. A Baranya és Pécs c. ellen­zéki lap 1868. szeptember 18-án megjelent mutatványszámában közölte Perczel Miklós 1867 októberében a választókhoz eljuttatott levelét, amelyben politikai né­zeteit kifejtette. „Ezen hitvallás - értékeli a lap - ma megfelel a 48-as nemzeti párt álláspontjának. Ha akkor megválasztották volna képviselőnek, a szélső-ba­lon kellene ma lennie, ehelyett alig 8 hónappal a választásokat követően, akkori alapelveitől eltérő programú kormánypárttal szövetkezett azzal, hogy elfogadta a kormány javaslatán alapuló, király által aláírt főispáni kinevezését." Nem kétsé­ges, hogy az új főispán kormány- és elvhűsé.gét megkérdőjelező cikk nem könnyítette meg Perczel Miklós tevékenységét Baranyában. Az viszont tény, hogy közel húsz évig töltötte be a megbízatását az egymást követő kormányok megelégedésére. A funkciójából is adódó kötelező jellegű szereplés mellett jelentős közéleti ak­tivitás jellemezte. Küldöttként vett részt és szólalt fel a katolikus kongresszuson. Számos egyesület és egylet tiszteletbeli tagjának választotta. Ő volt pl. a Bara­nya Megyei Hadastyánok Egylete közgyűlésének védnöke, a Dunántúli Közmű­velődési Egyesület elnöke, a Baranya Megyei Gazdasági Egyesület elnöke 74 stb. Munkaterülete bővülését jelentette, hogy 1875. február 15-től megbízást ka­pott Pécs szabad királyi város főispáni teendőinek ellátására is. 75 A Baranya vármegyei 19 év és hivatali tevékenység egy olyan Perczel Miklósról árulkodik, aki a kiegyezés céljával mindvégig azonosult, teljes energiájával és eredményesen annak megvalósulásáért tevékenykedett. Már hetvenötödik esztendejét taposta, amikor 1887. április 10-én, saját kérésé­re a király felmentette főispáni funkciójából. Érdemeinek elismeréséül díjmente­sen megkapta a Szent István Rend kiskeresztjét. 76 Ugyanezen év április 25-én Pécs város közgyűlése tiszteletének jeléül a város díszpolgárává választotta. 77 A Fünfkirchner Zeitung 1887. május 1-jén arról adott hírt, hogy Őfelsége Per­czel Miklóst élethossziglani főrenddé nevezte ki. Pár héttel később Pécs válasz­tóközönsége egyhangúlag, pártonkívüli programmal képviselőjének válasz­totta. 78 Perczel Miklós mélységesen elítélte a dualizmus kori választási gyakorla­tot, ahol az ígéretek, a kegyhajhászás, a pénz, az etetés-itatás, sőt némely eset­ben a felekezetek, az osztályok elleni izgatás, az ellenfél lejáratása volt a fő szempont. Az ilyen támogatással képviselőházba juttatottak nem rendelkeznek azzal a tiszta erkölcsi alappal, amelyre a törvényhozásban szükség lenne - val­lotta. A Tisza Kálmán-i politika oda vezetett, hogy „nem a parlament ad 72 Főispáni beszédét közli: Pécsi Lapok 1868. június 18. Lásd: TML R es. i. H/79. Beszédek, beszéd­töredékek. 73 Függetlenség, 1886. március 25. 74 Gazdasági Néplap, 1887. július 11. 75 Fünfkirchner Zeitung, 1875. február 18. 76 Pesti Hírlap, 1887. április 15. A kinevezési okiratot lásd TML P cs. iratai 11/79/1. 77 TML R cs. iratai II./79. 78 Pesti Hírlap, 1887. jún. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents