Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

megyei nemzetőrök a szerbek első ágyúlövésére szétfutottak. Ezután a szembajára hivakozó Forster Antal - megelégelve a hadi dicsőséget - maga is hazatért. Perczel Miklós alig néhány száz harcossal maradt a táborban. Perczel Miklóst nem törte le a kudarc, őt annál keményebb fából faragták, mintsem, hogy az első megpróbáltatást követően cserbenhagyja a benne bízókat. Miközben a vármegye előtt sikerült magát tisztázni, vétlenségét vagy talán vétkességét, jószándékát bizonyítani, ismét hozzákezdett az új tolnai önkéntes nemzetőrzászlóalj felállításához. Az eredmény - külső szemlélőnek - lehangoló lehetett, hiszen az 1000 fő többsége polgári öltönyben masírozott. Közülük kettőszáznak szuronyos, a többinek egy- és kétcsövű, eltérő kaliberű vadász- és csőszpuskát sikerült csak a kezébe adni. A szekszárdi megyeházánál rögtönzött „lőszergyárban" e sokféle fegyverbe töltényeket készíteni nem kevés gondot jelentett. A csapatot szeptember elején - Jellasics várható betörése ellen - a Dráva felé indították. Mindössze Véméndig masíroztak, amikor egy újabb paranccsal Bátára irányították őket. Ezt követően hajóval Budára mentek. Perczel Miklós erélyes fellépésével a fegyvertárból 800 db szuronyos puskát szerzett. A felszerelése alapján immár ütőképesnek számító egységet Fehérvárra küldték. Itt találkoztak szeptember 8-án a nádorral, aki a főparancsnokság átvételének szándékával utazott le Budára, de az egyetlen tolnai nemzetőrcsapaton kívül más egységet 3. A Sándor-féle ház Bonyhádon (Perczel Miklós szülőháza). 26 Dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei szabadságharcosok nyomában. Tanulmányok Tolna Megye Történetéből l.k. Szekszárd 1968.100. p. 27 TML Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. (Gépelt kézirat 61. p.)