Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról
A felgyorsult események időszakában egyre gyakrabban tűnt fel Baranyában. 1848. március 19-én Pécs város tanácsa tb. polgárnak választotta. Ugyanezen a napon a Fő téren álló Szentháromság szobor előtt lelkesítő beszédet mondott az összegyűlt tömegnek. Beszédének fő témája a közteherviselés kérdése volt. A vármegyei közgyűlés e napon határozta el követeinek hazarendelését. Az új követek, Majthényi József és Perczel Miklós úgy vélték, hogy megváltozott feltételek, körülmények között a követi uatsításoknak eredményesebben tudnak eleget tenni. Országgyűlési szereplésükre az ismert történelmi események miatt nem került sor. Miklós 1848 májusában már ismét Tolna megyében tevékenykedett. A vármegyei közgyűlés állandó tagjának választotta. Május 8-án „Honfiak" című röplapjával fordult a vármegye lakosaihoz. Ebben a magyar szabadság megvédésére, szabadcsapatok felállítására szólította fel honfitársait. „Nem engedhető meg - írta-, hogy Bécs a nemzetiségi mozgalmak szításával, testvérharccal feldarabolja és rabigában tartsa az országot." 22 Az első népképviseleti országgyűlés jelöltjei közé Perczel Miklós Tolna és Baranya megyében egyaránt bekerült. Kölesden a nyilvános voksolás 1848. május 23-án történt. A hivatalos jegyzőkönyvben neve mellett 810 aláírás szerepel, míg ellenlábasa, Zsivora György 655 támogatóig jutott. A választási jegyzőkönyv egyúttal megbízólevélként is funkcionált. 23 Az országgyűlési iratok szerint Baranya megyében, a pécsváradi választókerületben szintén megválasztották. Ezek alapján felszólították a kettő közötti választásra. 24 A család iratai között e döntésnek nem leltük nyomát. Az viszont tény, hogy Perczel Miklós a népképviseleti országgyűlés munkájában csapatszervezői, majd csapatparancsnoki teendői miatt nem tudott részt venni, tehát egyik kerületet sem képviselte. 1848. június 8-án István nádor megyei javaslatra - hadügyminiszteri előterjesztésre - a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokának nevezte ki őrnagyi rendfokozattal. 25 A vármegye ugyanekkor megbízta a megajánlott 2.000 nemzetőr felszerelésével, a csapat megszervezésével. Nem könnyű feladatra vállalkozott, hiszen a vármegye rendelkezésére összesen 500 darab szuronyos és közönséges puska állt. A többségnek fegyverzetül dzsida és nyeles kasza jutott. Ezt az igencsak vegyes fegyverzetű 8 századnyi (2 zászlóalj) egységet Bácskába szállították a szerbek elleni harcokhoz. Perczel Miklós feltehetően jószándékúan, de mint később kiderült nem szerencsésen, átengedte a parancsnokságot Forster Antal alezredesnek, aki korábban a császári hadseregben katonáskodott. Ő maga megelégedett a helyettességgel. A nemzetőröket nem sokra becsülő Forster ezredes hivatásos katonákat is próbára tevő menetkövetelményével, a kifáradt, alig felszerelt, harci tapasztalat nélküli csapatokkal, előkészítetlenül, kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett megkísérelt támadása csúfos kudarccal végződött. A bácskai Ókérnél a Tolna TML R es. II/79. OL N. 70. Díaeta anni 1848-1849. Fasc. 2. A. N°-34. a. OL N. 70. Diaeta anni 1848-1849. Fasc. 3. B. N°-2. TML R cs. iratai N/79. 4/a.