Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

kintette csupán, nem nyerte meg Németország külföldi német népcsoportokkal foglalkozó politikájának tetszését, mert az valamennyi magyarországi nemzetiség helyett a német nemzetiség - népcsoport - kizárólagos ós kivételes helyzetének elérésében volt érdekelt. Teleki tehát zavartalanul tagadhatta meg a nyilas törvényjavaslat tárgyaltatását a parlamentben, ós fosztathatta meg mandátumuktól a törvényjavaslat hazaárulóknak nyilvánított két beterjesztőjét.

48 A nyilas törvényjavaslat ellen szervezett tömegdemonstrációk nemzetisógellenes, soviniszta elfajulása miatt Teleki szükségesnek látta, hogy „Magyar nemzetiségi politika" címen kiadott brosúrájában „nobilis" magatartásra szólítson fel, amely - mint mondotta - a magyar nemzetiségpolitika tradicionális sajátossága.

49 Fejtegetéseit a „Szent István-i gondolat" hatotta át: az első magyar király intelmei szellemében figyelmeztetett annak jelentőségére, hogy a magyarság atyai bánásmódban részesítendő más nyelvű és szokású nemzetiségeivel együtt tarthat csak számot erős ós nagy országra, birodalomra. „A nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről" 1940. július 23-án a kormány részéről beterjesztett törvényjavaslat is ebben a szellemben készült. A csak 1941. február-márciusban tárgyalt ós elfogadott törvény

50 nem volt azonban egyenértékű a magyar nemzet gyalázását büntető törvényi rendelkezéssel, mert csak magánvádas eljárást tett lehetővé; egyébként nem ismeretes, hogy alkalmazására sor került volna. 1940.augusztus 30-án a tengelyhatalmak második bécsi döntőbíráskodása eredményeként Magyarország visszaszerezte Romániától Észak-Erdélyt ós a Székelyföldet. Az átcsatolt területek lakosságának 47,9%-a nem magyar volt: mintegy egymillió román (1 069 211 fő - 41,5%), a többi német (erdélyi szász és szatmárvidóki sváb). A kormány e területek magyarsága részéről 48 képviselőt, német lakossága köréből 3 képviselőt hívott be a parlamentbe; mindössze 12 helyet tartott fenn a románság képviseletére, ezek betöltését azonban függőben hagyta a magyar-román államközi viszony - be nem következett - megjavulásáigA döntőbíráskodás alkalmával a magyar államférfiakkal elfogadott ún. bécsi német népcsoport-egyezmény

51 megteremtette a magyarországi németség számára igényelt kivételes helyzet alapjait népcsoport-autonómiája eddig akadályozott kiépítésének lehetővé tételével és a nemzetiszocializmus körükben való terjesztése szabadságának elismertetésével. A Volksbund monopolisztikus helyzetre tehetett szert a magyarországi németség felett: a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületnek be kellett szüntetnie működését. A Teleki-kormány ezt az egyezményt nem iktatta törvénybe, hanem csak rendeletként adta ki, amelyhez végrehajtási utasítás soha nem készült: a németek nagy megrökönyödésére megpróbálta „elszabotálni". Ezen a törekvésén az sem változtatott, hogy az ország 1940. november 20-án csatlakozott a német-olasz-japán hatalmi tömböt létrehozott háromhatalmi egyezményhez. Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről. Századok, 1965. 6.SZ. 1247-1258.p. 49 Teleki Pál: Magyar nemzetiségi politika. Stádium, Budapest 1940. 50 1941 .évi V.tc. 51 Szövegét lásd: Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Bd.lLDas Schicksal der Deutschen in Ungarn.Düsseldorf. 1956. 73-75.E.p.