Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

A bécsi német népcsoport-egyezmény a Romániától Magyarországhoz csatolt területek német lakossága vonatkozásában kimondotta önkéntes áttelepülósük lehetőségét a Német Birodalomba. A magyar kormány azonban arra számítva, hogy ez a lehetőség - Hitler tervének megfelelően - előbb-utóbb kiterjeszthető lesz Magyarország egész német lakosságára, idejében tájékozódni kívánt arról, kik azok, mekkora tömeget ós milyen társadalmi rétegeket jelentenek, akik „Németország javára optálnak". Az 1941 februárjában lebonyolított népszámlálás adott alkalmat ilyen tájékozódásra: a potenciálisan kitelepítendők körébe tartozóknak azokat tartották, akik magukat nemcsak német anyanyelvűnek, de német nemzetiségűnek is vallották, megsértve ezzel a magyar nemzetfelfogást, amely az ország nem magyar anyanyelvű lakosaitól azt követelte meg, hogy a'magyar nemzet tagjának tekintsék és vallják magukat.

52 Magyarország újabb területszerzósi lehetőségót Hitler a Jugoszlávia felszámolására készülő német haderővel való magyar katonai együttműködés ellenében ajánlotta fel. A Jugoszláviával nemrég kötött barátsági szerződós megszegése és a világháborúba való belesodródás veszedelme miatti dilemmáiban Teleki öngyilkosságot követett el, s utódának, Bárdossy Lászlónak kormánya (1942.április 4 - 1942. március 9.) szerezte meg 1941 áprilisában a délvidéki területeket: Bácskát ós a Muraközt; a Hitler által szintén Magyarországnak ígért Bánát azonban német megszállás alatt maradt. A Bánátot egy alaposan kidolgozott, kevésbé kijátszható új német népcsoport-egyezmény

53 elfogadása ellenében szándékozták átengedni a magyar kormánynak, de erre végül is nem került sor, mert a Németország Szovjetunió elleni háborújába 1941. június 26-án történt bekapcsolódása folytán fegyvertársi viszonyba került magyar kormányt más eszközökkel is rávehetőnek gondolták a német népcsoport igényei egyre teljesebb kielégítésére. A birtokba vett délvidéki területeken a lakosság 61%-a (628 493 fő) nem magyar volt: a Bácskában szerb és német (sváb), a Muraközben horvát. Az 1941. februári népszámlálás eredményeit decemberben kiegészítették a birtokba vett délvidéki területek adataival. Ezek szerint 1941 végén, az 1938 és 1941 közt négy ízben bekövetkezett területgyarapodás után, immár 22,5% volt a nemzetiségi lakosság részaránya: a románok 7,5%-ot, a németek 4,9%-ot, a rutének 3,8%-ot, a szlovákok 1,8%-ot, a horvátok 1,4%-ot, a szerbek 1,1%-ot, a szlovének 0,5%-ot tettek ki. Abszolút számban 3 millió 300 ezer nemzetiségi lakosa volt az országnak a kereken 14 ós fél milliós összlakosságából. A 658 928 német anyanyelvű lakosból 495 850 vallotta magát német nemzetiségűnek (a trianoni országterület viszonylatában 477 057-ből 303 419 fő). A visszacsatolt területeken először mindig katonai közigazgatás bevezetésére került sor, s csak később történt áttérés a polgári közigazgatásra, anélkül azonban, hogy a katonai szervek további erős befolyása ne érvényesült volna. E területeknek az „anyaországgal" törtónt egyesítése során megnyilvánult egységesítő törekvések ellenére a magyar kormányok bizonyos mértékig kénytelenek voltak akceptálni az eltérő körülményeket. így teljesen nemzetiségi anyanyelven tanító iskolákat is engedélyeztek a visszacsatolt területeken, holott az „anyaor52 Tilkovszky,L: Die Nationalitätenpolitik Ungarns und das heimische Deutschtum zwischen 19191945. In: 300 Jahre Zusammenleben. Aus der Geschichte der Ungarndeutschen. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Bd.l.114-126.p. 53 Az egyezménytervezet szövegét közli Tilkovszky:Ungarn und die deutsche Volksgruppenpolitik, 159-164.p.