Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

A bécsi német népcsoport-egyezmény a Romániától Magyarországhoz csatolt területek német lakossága vonatkozásában kimondotta önkéntes áttelepülósük lehetőségét a Német Birodalomba. A magyar kormány azonban arra számítva, hogy ez a lehetőség - Hitler tervének megfelelően - előbb-utóbb kiterjeszthető lesz Magyarország egész német lakosságára, idejében tájékozódni kívánt arról, kik azok, mekkora tömeget ós milyen társadalmi rétegeket jelentenek, akik „Né­metország javára optálnak". Az 1941 februárjában lebonyolított népszámlálás adott alkalmat ilyen tájékozódásra: a potenciálisan kitelepítendők körébe tarto­zóknak azokat tartották, akik magukat nemcsak német anyanyelvűnek, de német nemzetiségűnek is vallották, megsértve ezzel a magyar nemzetfelfogást, amely az ország nem magyar anyanyelvű lakosaitól azt követelte meg, hogy a'magyar nemzet tagjának tekintsék és vallják magukat. 52 Magyarország újabb területszerzósi lehetőségót Hitler a Jugoszlávia felszámo­lására készülő német haderővel való magyar katonai együttműködés ellenében ajánlotta fel. A Jugoszláviával nemrég kötött barátsági szerződós megszegése és a világháborúba való belesodródás veszedelme miatti dilemmáiban Teleki ön­gyilkosságot követett el, s utódának, Bárdossy Lászlónak kormánya (1942.április 4 - 1942. március 9.) szerezte meg 1941 áprilisában a délvidéki területeket: Bácskát ós a Muraközt; a Hitler által szintén Magyarországnak ígért Bánát azon­ban német megszállás alatt maradt. A Bánátot egy alaposan kidolgozott, kevés­bé kijátszható új német népcsoport-egyezmény 53 elfogadása ellenében szándékozták átengedni a magyar kormánynak, de erre végül is nem került sor, mert a Németország Szovjetunió elleni háborújába 1941. június 26-án történt be­kapcsolódása folytán fegyvertársi viszonyba került magyar kormányt más eszkö­zökkel is rávehetőnek gondolták a német népcsoport igényei egyre teljesebb kielégítésére. A birtokba vett délvidéki területeken a lakosság 61%-a (628 493 fő) nem magyar volt: a Bácskában szerb és német (sváb), a Muraközben horvát. Az 1941. februári népszámlálás eredményeit decemberben kiegészítették a bir­tokba vett délvidéki területek adataival. Ezek szerint 1941 végén, az 1938 és 1941 közt négy ízben bekövetkezett területgyarapodás után, immár 22,5% volt a nemzetiségi lakosság részaránya: a románok 7,5%-ot, a németek 4,9%-ot, a ru­tének 3,8%-ot, a szlovákok 1,8%-ot, a horvátok 1,4%-ot, a szerbek 1,1%-ot, a szlovének 0,5%-ot tettek ki. Abszolút számban 3 millió 300 ezer nemzetiségi la­kosa volt az országnak a kereken 14 ós fél milliós összlakosságából. A 658 928 német anyanyelvű lakosból 495 850 vallotta magát német nemzetiségűnek (a tri­anoni országterület viszonylatában 477 057-ből 303 419 fő). A visszacsatolt területeken először mindig katonai közigazgatás bevezetésére került sor, s csak később történt áttérés a polgári közigazgatásra, anélkül azon­ban, hogy a katonai szervek további erős befolyása ne érvényesült volna. E te­rületeknek az „anyaországgal" törtónt egyesítése során megnyilvánult egysége­sítő törekvések ellenére a magyar kormányok bizonyos mértékig kénytelenek voltak akceptálni az eltérő körülményeket. így teljesen nemzetiségi anyanyelven tanító iskolákat is engedélyeztek a visszacsatolt területeken, holott az „anyaor­52 Tilkovszky,L: Die Nationalitätenpolitik Ungarns und das heimische Deutschtum zwischen 1919­1945. In: 300 Jahre Zusammenleben. Aus der Geschichte der Ungarndeutschen. Tankönyvkiadó, Bu­dapest, 1988. Bd.l.114-126.p. 53 Az egyezménytervezet szövegét közli Tilkovszky:Ungarn und die deutsche Volksgruppenpolitik, 159-164.p.

Next

/
Thumbnails
Contents