Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában
tott, vármegyei pecséttel ellátott okmányt. Ckkorra azonban már ez sem volt elegendő. A szentkirályiaknak személyenként igazolniuk kellett, hogy valóban a nemesi oklevél elnyerőitől származnak. Ehhez pedig ugyancsak hosszú idő kellett, különösen akkor, ha a nagybirtokosok érdeke is úgy kívánta. Közben, míg helyzete jogilag nem tisztázódott, Szentkirály a Haditanács, illetve az Udvari Kamara kezén volt, Vecchi gróf, Szigetvár parancsnoka, nemkülönben a nagyprépost (Skerlecz Miklós) jobbágyi szolgáltatásokra akarta szorítani lakóit. 55 Ez utóbbi ugyan a szentkirályiak tiltakozására közbelépő püspök figyelmeztetésére időlegesen letett szándékáról, Vecchi azonban még jóidéig zaklatta a községet 56 annak ellenére, hogy az Udvari Kamara Szentkirály privilégiumának tiszteletbentartásáról (1700) 57 , nem sokkal később pedig tized- és kilencedmentességéről külön igazoló levelet adott ki (1702). 58 A nagybirtokok kialakulása gyökeresen megváltoztatta az addig joggal bizakodó és nem csekély eredményt magáénak vallható település helyzetét. A szeszélyes uralkodói kegy Szentkirályt kétfelé is eladományozta. A Sreuner-család Szentlőrinc környéki falvainak sorában csakúgy szerepelt, mint a pécsi klérus részére 1703-ban kiadott adománylevélben 59 A szorongatott szentkirályiak belátták, hogy két, ráadásul hatalmas és befolyásos ellenféllel nem boldogulhatnak, egyezséget kötöttek tehát a káptalannal, annak védelmi ígérete fejében. Ók viszont megfogadták, hogy más jobbágyok módjára (instar colonorum) mindenből tizedet adnak és hűséggel szolgálják urukat. Azt viszont kikötötték, hogy ha nemességüket be tudják bizonyítani, e szerződés érvényét veszti, s a káptalannak többé semmivel sem tartozva szabaddá válnak. 60 A szerződés a kényszerítő körülmények folytán jött létre, de kitétele egyértelműen bizonyítja, hogy taktikai engedményről van csupán szó, s a község lakói nem hajlandók megállni a megkezdett úton. Erre sarkallta őket az új püspök (A/esse/rode) 61 erélyesség leplébe burkolt erőszakossága is. A szabadság reményét ismét egy háborús, zűrzavaros időszak, a Rákóczi-szabadságharc csillantotta meg számukra. Az 1704. évi „rácdulás" ugyan a falut sem kímélte (10 ház porrá égett, 4 embert megöltek és a jószágot elhajtották) 62 , 54 Nemesi bizonyságlevelüket Pécsett állították ki 1702. augusztus 14-én. Lásd. Andretzky: i. m. 87. p. 55 Vida Mária: Elenchus literalium instrumentorum factum jurium personalium aeque, ac realium nobilium possessionis Szabad Sz. Király inclito comitatui de Baranya adjacente cum synoptico eorundem instrumentorum literalium extractu. In: Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárából 13.sz. (1932.nov.) 1-20. regesta (a továbbiakban: reg.) 6,8,10,15,34. 56 A püspök levelében ekként figyelmezteti a prépostot: „...ne in negotio Sz.Sz. Kiraliensium fraudiliter agat..." Id. Vida: i.m. reg. 7. - Vecchi ellenében maga a nádor is közbenjár az uralkodónál. Id. uo. reg. 6. 57 BML Szabadszentkirály község iratai (lajstromozatlan). Kelt: Bécs, 1700. március 3. 58 A pécsi kamarai prefektorátus bizonyságlevele. Kelt: Pécs, 1702. június 16. Ld. Vida: i.m. reg. 16. 5Q Németh: i.m. 568.p. 60 A pécsi káptalan levéltárában fellelhető szerződést (KL I. 79:3.) kivonatosan közli Ruzsás: i.m. 23.p. 61 Nesselrode Ferenc gróf, pécsi püspök (1703-1732). 62 Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. In: Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1986. 105p.