Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában

nyát - első ízben - megörökítő jegyzőkönyv tanúsága szerint Petrovszky Józsefet 12 szavazattal, Kun Ferenc 7 voksa ellenében választották meg alispánná.

47 A szavazás kimenetelével a püspök főispán ugyancsak elégedett lehetett, hiszen tisztújítást 1723. október 13-án bekövetkezett haláláig többé már nem tartott. A Tolnában birtokot (Fadd és Hencse) szerző Petrovszky ós az ugyancsak a szomszéd megyéből származó jegyző, Pápay István minden bizonnyal a főispán bizalmi emberei voltak. Madarász László halálával (1728)

48 pedig egyik legkitartóbb ellenfelétől is megszabadult Nesselrode. Kurialisták küzdelmei A Nesselrode nevével fémjelzett időszakban (1705-1732), amely a vármegyei szervezet kiépülésével és belső konszolidációjával járt, terebélyesedett ki a jobbágysorba süllyedt nemesek mozgalma jogaik visszaállításáért, illetve érvényesítéséért, s - részint ezzel összefüggésben - ekkor került sor megyénkben az első általános nemességvizsgálatra. Baranya számottevő kurialista nemessége a közel másfélszázados török uralom következtében nagyrészt elpusztult. A helyben maradók kiváltságait a török - természetszerűleg - nem ismerte el, s a többi adózó sorsára jutva jobbágysorba kényszerültek. A hódoltság végére már sejtelmük sem volt arról, hogy nemesek illetve előjogaikat sem bizonyítani, sem érvényesíteni nem tudták

49 így jónéhány középkori kiváltságos familia - mint például a Szenté (Magyarürög), a Sara (Kisasszonyfa), a Hódossy (Gerényes, Kaposszekcső), a Bak család (Gerde) - végleg jobbágysorban rekedt.

50 Akadtak azonban nemesi falvak és családok, akik sorompóba szálltak ősi jussuk megszerzéséért. A legismertebb, sikerrel megvívott harc Szabadszentkirály, a leghosszabb küzdelem Bicsérd lakosainak nevéhez fűződik. Dinnyeberki, Nagyváty, Nagypeterd, Kishajmás és Karácodfa egyes családjai váltakozó szerencsével harcoltak nemesi jogaik elismertetésóért. A Szentkirályiak kollektív nemességét /. Lipót új adománylevele rögzítette 1681ben.

51 A privilógiumlevelet Zala és Somogy vármegyék 1682-ben hirdették ki, míg Baranyában erre csak jóval a török kiűzése után, 1697-ben került sor.

52 A bizonyságlevél kiadása újabb öt esztendeig tartott, ós a nádor parancsára lezajló vizsgálat

53 eredményekónt 1702 augusztusában kapták meg az olyannyira óhaj47

BML Kgy.jkv. 1723. október 1. ^Németh: i.m. 1900. 4.p. ^Ódor: i.m. 1989. 173.p. ^Ruzsás: i. m. 22.p. 51 Kelt: Sopron, 1681. szeptember 9. - Az eredeti oklevél letétként a szabadszentkirályi plébánián található. 52

l. Lipót adománylevelét az említett megyék közös közgyűlésén, Sümegen 1682. március 2-án, illetve Pécsett 1697. szeptember 4-én hirdették ki. V.o. Andretzky József: Baranya vármegye nemesei. Pécs, 1909. 87.p. 53

Az 1630. évi tanúvallomások az 1702-ben lefolytatott nemesi vizsgálat 1715-ben jóváhagyott (Kert: Pozsony, 1715. május 31.) átiratában maradtak fenn. Lelőhelye: BML Hiteleshelyi levéltár. ZZ. Tab. VI. A dokumentumokat magyarra fordítva közölte Szentkirályi István: A szabadszentkirályiak nemessége. PBMEÉ, 1911. 149-151.p.