Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában

NEMESI TÁRSADALOM A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁNI BARANYÁBAN ÓDOR IMRE Magyarországnak a török uralom alól visszakerült részein járva a nyugati utazó még évtizedek múltán is idegenszerű, szinte egzotikus világban találta magát.

1 A szultán fennhatósága alá került középső ós déli országrészeken, továbbá a csatlakozó peremvidékeken - együttvéve az ország területének több mint kétötödén - teljesen megváltozott a táj arculata.

2 Nemcsak a másfél százados „törökvilág", hanem főként a 16 évig tartó felszabadító háború számlájára írandó mindez. A török kiűzése ugyanis nem fokozatos előrenyomulás formájában ment végbe, melynek során a felszabadított területeken kezdetét vehette volna az újjáépítés munkája, hanem többszöri nekirugaszkodásra valósult csak meg. Mikor a „Szent Liga" csapatai már a Dráváig és a Száváig törtek előre, illetőleg mélyen benn jártak Szerbia területén, Székesfehérvár, Eger, Szigetvár és Kanizsa, továbbá Várad ós Gyula visszavívása még évekig váratott magára.

3 De a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) sem szűkölködött seregjárásban, tervszerű irtó- ós bosszúhadjáratban. Egy-egy országrész évente többször is gazdát cserélt, s a hátráló fél mindig iparkodott mindent elhurcolni, ha nem ment, fölégetni, elpusztítani, aminek a másik hasznát vehette. Mindennek szemléletes példája a hajdan szemetgyönyörködtető, de a török uralom és a szabadságharc végén elszomorító képet nyújtó Baranya, melynek tönkretett földjón a megritkult települések gyór népessége végre hozzákezdhetett az újjászervezés munkájához. A Kamara fennhatóságában Baranya megye a nagy visszafoglaló hadjárat részeként - Szigetvárt ós közvetlen térségét kivéve - 1686 végére felszabadult a török uralom alól. ^Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Bp. 1891.449.

p. z

Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp.1979. 11.p. 3

Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983., Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában (A török kiűzése Magyarországról). Bp. 1986., Szakály Ferenc: Hungária eliberata (Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a tőrök uralom alól 1683-1718). Bp.é.n., R.Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683-1699. Bp. 1987., Budától - Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez (szerk. Szita László). Pécs, 1987., Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből (szerk. Szita László). Pécs, 1989. A

Metzner Károly: A Dunántúl gazdasági és népességi leírása a XVIII. század elejéről. Föld és ember, 1930.(X.évf.) 169.p ós Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941.