Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában

A török végleges kiűzését az 1687. augusztus 12-én fényes győzelemmel végződő Harsány-hegyi csata

5 tette lehetővé, ám Sziget váráról, a térség legjelentősebb erődítményéről csak 1689-ben hullott alá a félhold.

6 Bécs a visszafoglalt országrészeket a császári seregek által meghódított területnek tekintette, és a fegyver jogán (jure belli) kizárólag magának tartotta fenn a rendelkezést rajta. A roppant hadi kiadások fedezésére az újszerzeményi területeket (neo-acquisticum) tekintették a legjobb bevételi forrásnak. Már a XVI. század végén, Rudolf császár uralkodása alatt felmerült az a gondolat is, hogy az akkori szerencsés harcokban a töröktől fegyverrel visszafoglalt területek birtokosai a visszakapott jószágaikért váltságdíjat fizessenek a kincstárnak. Ezt a fegyverjog (jus armorum) néven tervezett sarcolási kísérletet elevenítették fel az 1680-as évek végén, a felszabadító háborúk sikereit követően.

7 A kormányzat felfogása szerint a fegyverrel visszahódított terüleí új szerzeményként az uralkodó rendelkezésére áll. Ő pedig az így birtokába került területeket nem köteles visszaadni az eredeti tulajdonosoknak, s ha ezt mégis megteszi, az csupán kegyes jóindulatából történik. A birtok visszaszerzésének azonban az is előfeltétele, hogy az igénylők jószágaikhoz való jogait megfelelő módon igazolják, s azon felül a háborús költségek fedezéséhez való hozzájárulásként a birtok értékével összhangban álló váltságdíjat fizessenek. „A töröktől visszafoglalt területeken csak azok tarthatják meg birtokaikat - oktatta ki Radonay pécsi püspököt az udvari kamara 1687-ben -, akik még a török idő alatt szerezték meg őket, minden e kivétel alá nem tartozó terület hasznát és jövedelmét a sok vérbe és pénzbe kerülő háború költségeinek fedezésére kell fordítani."

8 Természetesen a korábbi jogállapot (közigazgatás, birtokviszonyok stb.) viszszaállítása egyelőre szóba sem került, a visszafoglalt területek kamarai fennhatóság alá kerültek. Az igazgatás és a gazdálkodás koordinálását az 1686-ban létesített és a bécsi udvari kamara alá rendelt budai kamarai felügyelőség, 1691től kezdve budai kamarai adminisztráció (másnéven jószágkormányzóság) végezte hatalmas hivatali apparátussal és tisztviselői személyzettel.

9 1686-tól tehát a kamarai felügyelőség intézett mindent, ami az állami feladatok körébe tartozott. A megoldásra váró feladatok köre kettős volt: a szoros értelemben vett pénzügyieké és a gazdaságiaké. így kétféle hivatal felállítása vált szükségessé: a harmincad- és vámhivataloké, valamint a kamarai tiszttartóságokó. E 5

A csatát és az 1687. évi hadjáratot tágabb keretben tárgyaló szintetizáló forrásmunka: Budától Belgrádig... (lásd 3.sz. jegyzet). 6

Szita László: A török világ vége Baranyában. In: Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1989/1-2. 27-42. p. 7

Mezősi Károly: A fegyverjog (ius armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területen. Sz. 1942. 2-4. sz. 179-195.p. és R.Várkonyi Ágnes: Agrárstruktúra és a föld birtokba vételének problémái Magyarországon a török kiűzése után. TSzle, 1970. 22-36.p. 8

ldézi Babies András: Radanay Mátyás pécsi püspök kinevezése (Pécs múltjából.3.) kny.1937.4.p. 9

H.Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. In: Domanovszky-emlékkönyv. Bp. 1937. 474-478.

p. és Nagy István: A magyar kamara 1686-1848. Bp. 1971. 23-24.p, valamint Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a tőrök kiűzése után 1686-1703-ig. In: Tanulmányok Tolna megye múltjából. V. (Szerk.:Puskás Attila Szekszárd, 1974.3640.p. továbbá Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. In: Baranyai Helytörténetírás (szerk. Szita László) 1978. Pécs, 1979.15.skk.