Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

nem erőszakos - eszközzel (magyar nyelvű óvodák, iskolák, istentiszteletek, olvasmányok, ünnepélyek, dalárdák, színjátszás stb. útján) való előmozdítását.

25 Elhatározott szándék volt a nemzetiségi pártok elsorvasztása. Bleyer pártja immár egyetlen mandátumot sem tudott szerezni az 1922. május végi - június eleji nemzetgyűlési választáson. A további parlamenti választásokon (1926, 1931) kormánypárti jelöltekként léptek fel (kampányuk költségeit titokban a német külügyminisztérium fedezte), de mindig csak egyedül Bleyer jutott mandátumhoz. Önálló német nemzetiségi párt alapítása 1931-1932-ben újra foglalkoztatta ugyan a kormány nemzetiségpolitikai ígéreteiben csalódott Bleyert, de nem valósult meg. A magyarországi szlovák ós rutén párt is - miután 1922-1923-ban még arra használta fel őket a kormány, hogy panaszokat nyújtassanak be velük Csehszlovákia ellen a Nemzetek Szövetségéhez - „békésen leszereltettek". Ezentúl nemzetiségi politikai pártok egyáltalán nem léteztek Magyarországon a revíziós területgyarapodások időszakáig.

26 A Bethlen-kormány 1923. június 22-ón rendeletet bocsátott ki a trianoni békeszerződésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek realizálása tárgyában.

27 Ezzel összefüggésben jelent meg augusztusban a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete a nemzetiségi népiskolákról,

28 majd 1924. február 29-én a nemzetgyűlés törvényt fogadott el a nemzetiségiek bíróság előtti nyelvhasználatáról.

29 Különösen a nemzetiségi iskolaügy differenciált rendezésére tett kísérlet váltott ki nagy ellenkezést a magyar soviniszták részéről, akik magyar tannyelvű iskolázást kívántak a nemzetiségi anyanyelv legfeljebb heti 1-2 órás tantárgyként oktatásával. A nemzetiségi falvak iskoláinak túlnyomó többségét fenntartó egyházak óvakodtak magukra venni a hazafiatlanság vádját, és vonakodtak eleget tenni Bethlen miniszterelnök és Klebelsberg Kuno vallás- ós közoktatásügyi miniszter sürgetéseinek.

30 A félmilliós magyarországi németségnek kirívó - és jogosan kifogásolt - módon nem volt kulturális egyesülete. Csak 1924.augusztus 3-án alakulhatott meg a Magyarországi Német Nópművelődési Egyesület (Ungarländisch Deutscher Volksbildungsverein) a szepesi szász származású Gratz Gusztáv elnöksége és Bleyer Jakab ügyvezető alelnöksége alatt. A bethleni nemzetiségpolitika azon elgondolása, hogy a Gratz mögött álló mérsékeltebb szárny lesz a domináns az egyesületben, s ez lesz hatással a bleyeri szárnyra, az alapszabályi biztosítékok ellenére nem realizálódott az évek folyamán. Az viszont igen, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Német Bizottságának a német nemzetiTilkovszky Lóránt: A szlovákok történetéhez Magyarországon 1919-1945. Kormánybiztosi és más jelentések a nemzetiségpolitikai céllal látogatott szlovák lakosságú településekről. Hungaro-Bohemicoslovaca 3. Budapest.1989. 26 Tilkovszky.L.: Nationalitätenpolitische Richtungen in Ungarn in der gegenrevolutionären Epoche 1919-1945. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 123. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 27 4800/1923. ME.sz. rendelet. Szövegét német fordításban közli Faluhelyi i.m. Dok. I.5.-A trianoni békeszerződésnek a kisebbségek védelméről szóló részét (Titel VI., Artikel 54-60) lásd ugyanitt: Dok.l.4. 28 110478/Vlll.a. VKM:sz. rendelet, 1923. augusztus 24. 29 1924. évi II.tc. 30 Bethlen István: Magyarország kisebbségi politikája. Magyar Szemle, 1933.júniusi sz. 89-104.p.