Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

sóg körében a húszas évek első felében elért befolyását az Egyesület révén visszaszorítsa.

31 A tiranoni Magyarország második legnagyobb kisebbségének, a szlovákságnak kulturális életében a még 1885-ben alapított, Budapest központú Magyarországi Tót Közművelődési Társulat (Uhorskokrajinsky Vzdelaváci Spolok Slovensky) játszott szerepet; az alföldi szlovákság azon meg-megújuló kísérleteit, hogy Békéscsaba központtal hozzon létre országos jelleggel egy öntudatosabb szlovák szervezetet, a kormány és a helyi hatóságok megakadályozták. Budapesten működött - 1902 óta - egy Katolikus Tót Munkáskör is (Budapestiansky Katolicky Delnicky - 1934-től: Robotnicky-Kruh), amely szlovák és magyar nyelvű műsoros kultúresteket rendezett. A kormány a szlovák kormánybiztos révén ügyelt arra, hogy a kör tagsága távol maradjon a csehszlovák követség befolyása alatt álló budapesti egyesületek (Osveta.Beseda, Cesky Delnicky Spolek) rendezvényeitől.

32 A magyarországi nemzetiségek közül egyedül a német nemzetiség volt képviselve abban a nemzetközi szervezetben, amely Európai Szervezett Nemzetkisebbségek Kongresszusa (Kongress der organisierten nationalen Minderheiten in Europa) néven 1925 októberében alakult Genfben, s azóta évente ülésezett. A magyarországi szlovákok képviseletét ós részvételét a kormány nem engedélyezte.

33 Egy esztendővel a Magyar Revíziós Liga 1927. augusztus 12-i megalakulása után, amely az ország trianoni területveszteségeiből a magyar etnikumú területek visszaszerzésének kérdését helyezte előtérbe, a Magyar Szemle hasábjain 1928 szeptemberében megjelenő „Új Hungária" koncepció a nemzetiségek lakta területek számára ismét kilátásba helyezte az autonómiát. A Bethlen - és Teleki volt miniszterelnök - által sugallt koncepció nemzetiségenként, az illető nemzetiség fejlettségi foka, települési viszonyai, Magyarországhoz való visszakerülésének teljes vagy részleges volta, stb. figyelembevételével az autonómia más-más formáját ós fokát látta indokoltnak: míg az egyik esetében területi autonómiát, a másiknál csak kulturálisát vagy a helyi közigazgatásban érvónyesülőt.

34 A revíziók ideje azonban még nem érkezett el, s a Bethlen-kormány nagyon nehezményezte, hogy a weimari Németország kormányaitól nem kap megfelelő támogatást ahhoz, hogy a szomszédos kisantant országokban élő német kisebbségek a Budapestről revíziós szellemben befolyásolt magyar kisebbségi szervezetekkel szoros együttműködést valósítsanak meg. Nem kevésbé sérelmezte, hogy ugyanakkor a külföldi németséggel foglalkozó németországi szervezetek és a német sajtó propagandája, sőt gyakorta a hivatalos német politika is, Bleyerék állandó sürgetéseire folyton beavatkozik a magyar nemzetisógpolitikába. E két kérdéskört együttesen vetette fel a Bethlen-kormánynak a német kormányhoz intézett 1931. március 2-i memoranduma, amelyre 1931 .december 1-jén mindkét vonatkozásban elutasító válasz érkezett. Ezt már Károlyi Gyula 31 Tilkovszky Lóránt: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenysége a német nemzetiség körében 1918-1931. Párttörténeti Közlemények, 1982.4.sz. 63-105.p. 32 Tilkovszky Lóránt: Tanulmányok a magyarországi szlovákok két világháború közti történetéről. (Kézirat) 33 U.c. 34 Ottlik László: Új Hungária felé. Magyar Szemle, 1928.szeptemberi sz. 3-8.p.