Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

már nem a magyar kormány politikájának exponense, hanem a magyarországi német kisebbség érdekeinek képviselője és támogatást érdemlő legalkalmasabb vezetője. Bleyer 1921 októberében már németországi pénzen indíthatta meg - és tarthatta fenn a továbbiakban - Sonntagsblatt című hetilapját, amely körül egy magyarországi „népinómet mozgalom" (Volksdeutsche Bewegung) szerveződött.

21 Bethlen István tízéves kormányzata (1921. április 14 - 1931.augusztus 24.) kezdetén lezáródott Német-Nyugat-Magyarország ügye: miután az antanthatalmak lehetővé tették, hogy 1921 augusztusában felszabaduljanak a trianoni Magyarország mindeddig szerb megszállás alatt maradt részei (Pécs és környéke, bizonyos Szeged-vidéki területek), egy október 13-án Velencében kötött nemzetközi egyezmény alapján november második felében Magyarország átadta Ausztriának a szóban forgó területet, Sopron és környéke kivételével. Ez utóbbi sorsáról december 14-16-án - egyedüli esetként a magyar területi kérdések rendezésében népszavazás dönthetett, s ez Magyarországnak kedvezett. Bethlen miniszterelnök mind a soproni, mind a szerb megszállás alól felszabadult területek német lakosságának delegációja előtt ígéretet tett a nemzetiségi jogok tiszteletben tartására, amelyek azonban nemcsak itt, de országosan is egyre inkább veszélybe kerültek. Az osztrák diplomácia 1922 első hónapjaiban latolgatta egy kölcsönös kisebbségvédelmi egyezmény kötését Magyarországgal, de ennek útját állta a nagy aránytalanság a burgenlandi magyarok (14 ezer) ős a magyarországi németek (551 ezer) száma között.

22 A kormány 1922.február 10-ón a már fokozatosan leépített Nemzetisógügyi Miniszitőrium teljes megszüntetéséről határozott. A nemzetiségi ügyek intézését a miniszterelnökség Pataky Tibor vezetése alatt álló nemzetiségi ügyosztálya vette át, amely nemzetiségi kormánybiztosok tevékenységére is támaszkodott. Az ország szlovák lakossága (141882 fő - 1,8%) számára Pechány Adolf, román lakossága (23760 fő - 0,3%) számára Siegescu József személyében már 1921-ben kineveztek egy-egy kormánybiztost; 1922 július 6-án nevezték ki Steuer Györgyöt a magyarországi németek (551211 fő - 6,9%) kormánybiztosává. A főleg horvát (36858 fő - 0,5%) ós szerb (17131 fő - 0,2%) nemzetiségű délszlávok nem kaptak kormánybiztost: ügyeikkel a nemzetiségi ügyosztály egyik referense, Margitai József foglalkozott.

23 A kormánybiztosoknak kötelességük volt a reájuk bízott nemzetiség településeinek rendszeres látogatása, tapasztalataikról, indítványaikról a miniszterelnökség tájékoztatása. Amikor Steuer 1929-ben lemondott, újabb német kormánybiztost már nem neveztek ki, Pechány viszonyt 1941-ben bekövetkezett haláláig küldözgette jelentéseit arról, hogy milyen szépen magyarosodnak a szlovák falvak. A kormánybiztosoktól ugyanis nem a nemzetiségek népi állományának megőrzését várták, hanem asszimilálódásuk Trianon következtében amúgyis felgyorsult folyamatának

24 minden lehetséges Tilkovszky Lóránt: A magyarországi népinémet (volksdeutsch) mozgalom útja. Történelmi Szemle, 1970.3.sz.369-396.p. 22 Soós Katalin: Burgenland az európai politikában 1948-1921. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 23 Bellér Béla: Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája. Századok, 1963.6.SZ. 1279-1321. p. 24 Az 1930.avi népszámlálás erről tanúskodó adatai: német 478 630 (5,5%).szlovák 104 819 (1,2%), román 16 221 (0,2%), horvát 27 683 (0,3%), szerb 7 031 (0,1%).