Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein
bői, valamint az 1939. évi nemzetgyűlési választások és az 1941. évi népszámlálás eredményeiből is. A Volksbund Baranyában is csak a Mohácsi ós a Hegyháti (Sásdi) járásban számíthatott eredményekre, bár képviselőit itt sem saját színekben indította, hanem a kormánypártéban (Magyar Élet Pártja) 56 , de eredményt a mohácsi Mischung Konrád sem ért el. Az autonóm népcsoport-jogokért való fellépést még a Volksbund sem vállalhatta választási propagandául. A pécsi bányavidéken a Volksbund még bújtatott jelöltet sem állított. Német származású jelöltet a körzetben a szélsőséges magyar nacionalista, nemzetiszocialista színezetű Nemzeti Front próbált indítani (a nagykozári Fritz Mihály személyében), de ő még a jelöltséghez szükséges ajánló szavazatokat sem szerezte meg. A pécsváradi választókerületben - ide tartozott Mecsekszabolcs és Vasas is - a Magyar Élet Pártja a mecsekszabolcsi Angyal Lászlót állította a kisgazdapárti Czirják Antallal (Pécs) szemben. A két községbeli Volksbund-tagok itt is valószínűsíthetőleg a Magyar Élet Pártját támogatták. E párt volt a választás nyertese Mecsekszabolcson 1131: 329, Vasason 550: 232 szavazati arányban. 57 A pécsi bányavidék lakosságát a Volksbund a német anyanyelv ügyében sem tudta maga mellé állítani. Míg az 1941. évi népszámláláson a Pécsi járás összes népességének 8,6 %-a német nemzetiségűnek és 15,7 %-a német anyanyelvűnek jegyeztette magát, addig mind Mecsekszabolcs, mind Vasas község lakói elmaradtak ez aránytól: Mecsekszabolcs 5615 lakosából 106 (1,9%) íratta magát német nemzetiségűnek és 193 (3,4%) német anyanyelvűnek, Vasas 2739 lakójából pedig 108 (4,0%) vallotta magát német nemzetiségűnek ós valamivel nagyobb arányban, 194-en (7,1%) nyilvánították magukat német anyanyelvűnek. 58 Még ha figyelembe vesszük a lakosság természetes állampolgári lojalitását, az állami elvárásoknak való megfelelés kényszerét, mely különösen népszámlálásokkor erős a nemzetiségi vidékeken, akkor is szembetűnő a népszámlálási adatok alapján is a nópinómet hatás viszonylagos csekélysége a pécsi bányavidék korábban jelentősen asszimilálódott lakosságára. * Minden kisebbségi politika - így a nemzetiségi politika is - nézetünk szerint akkor lesz csak mind a többségi nemzet, mind a kisebbségi nemzetek - nemzetiségek - számára kielégítő és elfogadható, ha egyrészt a többségi nemzetalkotók részére nyilvánvalóvá és természetessé teszi a kisebbségek, nemzetiségek létét 55 Különösen Mecsekszabolcs községben volt éles a Volksbund-hívekkel való szembefordulás. Gyakorta történtek a magyar kormány és a Német Birodalom hívei között nyírt összetűzések, utcai összeszólamlások. Ezek némelyikéből „fajgyalázás" miatti bűnvádi ügy lett. így 1942-ben Urban Edit óvónő ellen indítottak büntető eljárást a fenti vétségért, mert nemzetgyalázó kifejezést tett (a „piszkos magyarok" kifejezést használta). A vádlott hiába védekezett azzal, hogy őt, illetve nemzetiségét is sérelem érte („piszkos, mocskos sváb" kifejezéssel illették), a bíróság ezt nem tartotta fajgyalázásnak. - BML Főisp.biz.ir. 120/1942.SZ. ^ilkovszky: Hét évtized...i.m. 100,p. 57 BML A Baranya vármegyei Központi Választmány iratai. Az 1939. évi Nemzetgyűlési Választások iratai. Pécsváradi választókerület iratai, választási jegyzőkönyvek, 1939.V.29.; valamint Mecsekszabolcs község választási iratai, lajstromos választási iratok, 1939. 5e Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben. Baranyai Helytörténetírás 1980. Szerk.: Szita László. Pécs, 1981. 533-560.p.
