Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

mecsekszabolcsi incidens is következett: a pécsi Volksbund-gimnázium kultúrműsorát kődobálással zavarták meg, (A gyűlésen jelen volt a frissen választott pécsi Volksbund-kerületvezető is, Kramer Flórián, valamint egy Wehrmacht-tiszt is.) Az eseményt Pécsett a Volksbund-gimnázium diákjai elleni tüntetések követték. Az incidensből nemzetközi ügy lett, a német és a magyar állam közötti jegyzékváltás követte, maga Hitler is szemrehányást tett miatta Kállay magyar miniszterelnöknek.

49 A Volksbund még több propaganda-akcióval igyekezett megnyerni a bányatelepi lakosságot. így nyaranta, egészen 1944-ig többször hajókirándulást szervezett a bányatelepi gyermekek számára a Bácskába, ottani német családokhoz a DGT gőzhajóin.

50 A Volksbund-agitáció ós propaganda azonban több tényező miatt hatástalan maradt vagy félsikert ért el. Először Hitler áttelepítési terve hűtötte le a népinémet kedélyeket. 1939-ben a mecsekszabolcsi svábok magyarságukat hangoztatták a Németországba való áttelepülés hírére.

51 A Deutsche Jugend részére a DGT több létesítményt, épületeket, sportpályákat átengedett - állandó ütközeteket vívott a helyi levente-szervezetekkel, a DJ tagjai nem engedelmeskedtek a levente-parancsnokoknak, mégis viszonylag kevés fiatalt sikerült Jugend-tagnak megnyerni, mert a népinómet érzelműek is féltek a német katonai jellegű kiképzés folytán az SS-be toborzástól és a frontra kerüléstől.

52 A bányatelepi leventék között sok német származású, de magyarságát hangoztató fiatal is volt, közöttük és a magyar leventék között német-, illetve Német Birodalom-ellenes hangulat uralkodott.

53 A DGT-vezetésen belül sem osztotta mindenki a bécsi vezetőség nópinómet irányvonalát. Az 1938. november 23-án indult „DGT Üzemi Újság" ugyan kétnyelvű (magyar ós német) cikkeket tartalmazott, szerkesztője ós kiadója azonban magyar volt (Zsikó Gyula),aki újságjában mellőzte a német birodalmi politikát propagáló, vagy a Volksbundhoz közel álló cikkeket. A nyitószám vezércikke a felvidéki magyarság visszatértét üdvözölte, a szerkesztői üzenet pedig az egységes bányászszellem nevében a munkásösszefogás szükségességéről szólt. A magyar kormánypolitika szelleméhez ragaszkodást az is jelezte, hogy „A DGT szociális és kulturális munkája" című cikkben ugyan beszámolt az akkor avatott vasasi és avatandó újhegyi bányászotthonok létesítéséről, de egy szót sem szentelt a népinémet eszméknek - ilyen cikkek nem voltak találhatók a lap egészében sem.

54 A Volksbundnak végülis fennállása folyamán - 1938 és 1944 között - nem sikerült megnyernie a társulati bányatelepek lakosságát a népinémet eszméknek. Ez derült ki nemcsak a már említett Volksbund-gyűlések vegyes községi fogadtatásáról szóló, hanem számos, a községi politikai megosztottságot tükröző irat49

Tilkovszky: Német nemzetiségi...i.m. 127-128.p. ^OL K-szekció. M.kir. Miniszterelnökség ir. 15521/1942. sz.(jan. 13.).Xerox-másolat, 101 .szám, BML 51 BML Főisp.biz.ir. 521/1939.sz. A M.kir. csendórkerület 4.nyomozó alosztály jelentése a főispánnak. Pécs, 1939.dec.10. 52

Tilkovszky: Német nemzetiségi... i.m. 131-133.p. ^Hermann István tanító és Pavlicsek János igazgató-tanító (Mecsekszabolcs) a levente-intézmény 20 éves fennállása alkalmából honvédelmi miniszteri elismerésben részesült. - BML Főisp.biz.ir. 394/1943.SZ. 54

OL M.kir. Miniszterelnökség ir. Főispáni jelentések. Xerox-másolat, 105.csomó. BML.