Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

jelentésekben igényt tartott a „pángermán mozgalmak" eseményeinek leírására, a főispánok pedig az illetékes csendőrkerületek és rendőrkapitányok jelentései alapján számoltak be e kérdésekről a belügyminiszternek, aki azután a miniszterelnökséget tájékoztatta.

16 A nópinémet, úgynevezett népcsoport-politika magyarországi képviselői, fő agitátorai elsősorban olyan német anyanyelvű értelmiségiek - ügyvédek, orvosok, egyetemi tanárok - voltak, akik vagy a Trianon előtti Magyarország német területeiről (Bánát:

Bäsch), vagy magyarországi német anyanyelvű falusi (mezővárosi) népességből származtak, a legtöbben azonban Németországban végezték felső iskoláikat, és ott szívták magukba a népinémet, sőt nemzeti szocialista szellemet.

17 A német származású, sokszor még német nevű, de már magyarrá vált és legtöbbször németül se tudó, magyar anyanyelvű, elsősorban városi polgárok, értelmiségiek (egykori német polgárvárosok, szabad királyi városok lakosai) inkább a konzervatív vagy igen sok esetben a szélsőjobboldali pártok (hungarista, nyilas pártok) aktivistái lettek. Baranya megyében - a főispáni jelentések szerint - a pángermán, vagyis a Huss-Basch csoport által irányított mozgalom vezetői is orvosok, ügyvédek: dr. Mischung Konrád mohácsi ügyvéd, dr. Faulstich Egyed, a majdnem egészen német lakosságú Nómetbóly orvosa, valamint dr. Hornung György pécsi ügyvéd, akik szoros kapcsolatot tartottak dr. Mühl Henrikkel, a Baranyával határos Bonyhád nagyközség ügyvédjével. Dr. Hornung állandó összeköttetésben állt a magát magyarországi népcsoportvezetőnek tekintő dr. Bäsch Ferenccel.

18 Dr. Hornung György, a népinómetek pécsi vezetője a mozgalom befolyását igyekezett a DGT-telepekre is kiterjeszteni. 1938 nyarán Brandl Ferenc, a DGT bécsi igazgatóság elnöke javaslatára akciót indított az iskolán kívüli német nyelvtanítás bevezetésére a társulati iskolákban. Ennek eredményeképpen 70 bányász jelentkezett német tanfolyamra, 50 %-uk magyar anyanyelvű.

19 Dr. Hornung nagynémet szempontból megbízható tanítókat keresett, akiknek a tanfolyam oktatói állását pályázattal kellett elnyerniük, kérvény ós életrajz kíséretében.

20 Dr. Hornung szorgalmazta a német nyelvűség terjedését is a bányatelepeken, így mozgamat indított arra, hogy a szentbeszédek német nyelven is elhangozzanak a pécsbányatelepi templomban. A DGT pécsi igazgatósága A megyei levéltárak főispáni bizalmas irataiban a csendőrségi és rendőrkapitányi jelentések mellett még a Vitézi Székek helyzetjelentéseiből szerzett információkat a főispán a nemzetiségi mozgalmakról:„Nemzetellenes élet" címszó alattiak alapján. 17

BML Főisp.biz.ir. 155,156/1938. sz. Főispáni jelentés a belügyminiszternek a német nemzetiségi mozgalmakról. 1938. június 18. 18

Dr. Bäsch, dr. Hornung együtt készítették elő 1937 decemberében, dr. Guszmann Viktor pécsi ügyvédjelölt, a pécsi népinémetek másik vezetője segítségével a bonyhádi képviselőválasztást a nagynémet programmal fellépő dr. Goldschmidt György budapesti hírlapíró (a német szélsőséges kőszegi „Günser Zeitung" főszerkesztője) javára. A pécsi és baranyai Kameradschaft-hívek dr. Hornung lakásán gyűltek össze tanácskozásokra, közöttük volt még dr. Steiner Károly pécsi ügyvéd is. Itt találkoztak a birodalomból érkező bel- és külföldi nagynémet agitátorokkal, valamint Bäsch budapesti vezetőtársaival.— BML Főisp. biz.ir 7/1938.SZ. (1938.márc.31.), 43/1938.SZ. (1938.jún.30.) 19

BML Főisp.biz.ir. 84/1938.sz. Rendőrkapitányi jelentés. (1

938.szept.30.) ^Uo. - 1938. szeptember 30-ig két német származású végzett tanító jelentkezett Hornungnál: Schmidt András ós Gertner Imre, mindketten vókányi (Baranya megye) illetőségűek.