Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

Hornung javaslatára intézkedett arról, hogy a bányatelepek középületeire a ma­gyar mellé német feliratokat is helyezzenek el. 21 A magyar politikai és közigazgatási hatalom tehetetlenül szemlélte a rendkívül agilis és eredményes népinómet politikai csoport előbb titkos, majd egyre nyíl­tabb szervezkedését a németlakta magyar területeken: a sváb és vegyes lakos­ságú falvakban ós a bányavidékeken. A vármegyei közigazgatás vezető tisztségviselői, a járási főszolgabírók, a csendőrkerületek parancsnokai, a pécsi rendőrkapitány ós őáltaluk a baranyai és pécsi főispán (ekkor dr. Blaskovich Iván) tudtak a szervezkedés mozzanatairól, eseményeiről, felismerték módszereit is. így feltárták, hogy a Huss-Basch csoport már a harmincas évek elejétől egy sajátos, a korábbi magyarországi gyakorlattól jelentősen elütő módszert alkal­maz politikailag megbízható emberek beszervezésére. Ez a sejtszerű szervező­dés volt: a bizalmi emberek csak személyesen és szóban érintkeznek a lakossággal, illetve a lakosok közül kapott információk szerint kiválasztott meg­bízhatónak mondott emberekkel. Kifelé, gyűléseken a magyar hazához való hű­séget hangoztatják, de a négyszemközti beszélgetéseken elhintik magját a népcsoport-eszméknek, a nagynémet politikának. A hatóságok pedig tehetetle­nek velük szemben, mert az agitátorok szinte állandóan úton járnak, egyedül utaznak gépkocsival vagy kerékpáron, úticéljukat sehol sem árulják el, így amire információ érkezik róluk, már egy másik, általuk választott helyen tartózkodnak ós agitálnak. 22 A csoport örökmozgó bizalmi embereivel tulajdonképpen a Né­metországból már a korábbi időkben (1930-as évek eleje) kiküldött diákok, agi­tátorok vidéki ágens-útjainak módszereit követte. E sejtszervezkedés sok hasonlóságot mutatott a másik szélsőséges politikai szervezet, az illegális kom­munista pártnak már a húszas évektől alkalmazott módszereihez. Volt még egy igen eredményes módszere a Volksdeutsch-csoportnak; legmeg­bízhatóbb embereit beépítette intézményekbe, mondvacsinált ós a szervezet ál­tal fizetett állásokba helyezte őket. Ehhez ismeretségek és politikai szimpatizánsok kellettek. Akadtak is ilyenek, mind a német többségi lakosságú községek, körjegyzőségek vezetésében, mind a nagyüzemek, bányavállalatok vezetőségeiben. így váltak az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi kőszónbányaművei is a né­pinémet propaganda egyik központjává. Miután a bécsi bányavezetőség is a Huss-Basch csoporttal szándékozott összeköttetéseket felvenni, a pécsi bányai­gazgatóság pedig alárendelt hivatali viszonyban volt a bécsi vezetőséggel, a Huss-Basch csoportnak könnyű volt a pécsi bányavezetést rávenni törekvései­nek támogatására. A csoport egyik első lépésként egy régi bizalmi emberét, a Németországban tanult ós népcsoport-munkára felkészített dr. Lakner Sebestyén mágocsi orvost helyezte el a Társaságnál, mint mecsekszabolcsi társulati iskolai orvost, valójában azonban, mint a bányavidék népinémet szervezőinek vezető­jót. 23 Dr. Lakner kapcsolatot tartott dr. Hornunggal ós segítségére volt a német nyelvhasználat elterjesztésében (iskola, istentisztelet), a népinémet szellemű kul­BML Főisp.biz.ir. 155,156,169/1938.SZ. 23 Dr. Lakner már korábban is a nagynémet eszmék szolgálatában tevékenykedett Mágocs község­ben. (A főispáni jelentés szerint mágocsi letelepedése a harmincas évek közepén nem is volt indo­kolt, mert a 3833 lakosú község amúgyis már négy orvost foglalkoztatott, külön iskolaorvosra nem is volt szüksége.) - BML Főisp. biz.ir. 169/1938.SZ., 309/1940.sz.

Next

/
Thumbnails
Contents