Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
közölte. Itt nem éltek németek. Jellemzése mégis érdekes, mert olyan szorgalmat, takarókosságot, beosztani tudást tulajdonít az itt lakó református magyaroknak, ami - konkrét példáiban - száz évvel később a német jellemzés, a sváb életvitel jellemzői közé tartozik. Mindezt az 1. táblázat párhuzamai szemléltetik. 124 A bőközi mac 1. táblázat jyarok 1842-es, teveli svábok 1938-as jellemzésének néhány vonása. Megnevezés A bőközi magyarok, 1842 A teveli svábok, 1938 Gazdálkodás az idővel „...a bőközi nép...szorgalmas... sebben a nők talán felülhaladják a férfiakat, mert míg a férfiak a betakarítás után a telet favágással, seprű kötéssel, s több ilyen aprólékossággal töltik, a nók az éjnek is nagyobb részét napallá tévén, fonnak, szőnek, varrnak, s mindezzel tavaszra készen kell lenniek, hogy a legelső tavaszi munkában segíthessék a férfiakat". ,...a teveliek... művészei az idővel való gazdálkodásnak. .. Az időkihasználás nemcsak a férfiakra, hanem az asszonyokra is áll... Este (a férfi) köteleken kívül seprűt, kosarat köt. A szerszámokat hozzák rendbe. A nők megfonják a juhok gyapját, a kitilolt kendert. így az ügyes beosztás folytán minden szépen elvégződik..." Gazdálkodás az élelmiszerekkel „...a bőközi nép... Takarékos, de nem fösvény. Felötlő azon elővigyázat, mellyel a bőközi nép élelmiszereinek javát a nyár- s következőleg több fáradsággal járó munkák idejére tartja fel..." „.. .A teveli szeret jól élni, különösen akkor, ha erősen dolgozik... A már többször hangoztatott beosztással mindezt el is érik. Egész őszig eltart a télen vágott sertés húsa... Sok esetben láttam még március-áprilisban is hurkát a teveli napszámosoknál, így a kolbász-féle még teljes egészében megvan és olyankor, amikor a magyar faluban már ez Is fogytán van, a teveii még akkor kezd hozzá." „A házasság anyagi megalapozása ... .Fiaik számára az apák szoktak nőt választani..." „...Tevelen a házasságot a szülők kötik, mégpedig a vagyon állása szerint... a fiús apa megkérdezi, hogy mit adsz a lányoddal... Megtörténik, hogy másnap a fiús apának ráígér egy másik apa egy borjúval vagy egy darab földdel többet, akkor az elsővel kötött egyezség érvénytelen." Példáink azt bizonyítják, hogy egyes vidékeken - talán már a svábokét megelőzően - létezett egy magyar paraszti értékrend, célszerű gazdaságcentrikus magatartás. Ennek a rangja halványult el, amikor a svábok a magukét magasabb szintre fejlesztették. Ettől kezdve olybá tűnt, mintha csak ők lettek volna hordozói ezeknek a puritán értékeknek. A somogyi magyar-sváb együttélés gazdasági vonatkozásairól szól a „Magyar Gazda" két 1846-os írása. Barla-Szabó János a címben teszi fel a kérdést: „Mi oka, hogy a magyar köznép a dohánytermesztést még olly helységekben is nehezen ízleli meg, mellyek körül dohánytermesztésből meggazdagodott németek laknak?" Ezt az „iparágat" vidékünkön ugyanis egyedül a németek gyakorolták, nem kis haszonnal. 125 A jövedelmező árunövény termesztésére talán azért nem hajlottak magyarjaink, mert az intenzív műveléshez szükséges készségek Munkácsy Dániel 1842. 80. p. Párhuzamos adataim Tevéiről-.Hofmann Pál 1938. 22-23., 25-27. 40.p. 125 A németek vagyonosságát a dohánytermesztés emelte leginkább". Barla-Szabó János 1846. 495. p Szulokban és vidékén csupán németek űzik ezt az iparágat... a magyarok pedig minden jövedelmezés daczára sem kedvelik azt meg..." Barcsy 1846. 644. p.
