Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

űzik a dohánytermesztést is. Tolna és Somogy korabeli leírását összevetve valóban jogosnak érezzük Hrabovszky óhajtását: bárha „... felelevenülne a Nemzeti szorgalom, s a kereskedés..." 98 Berzsenyi Dánielnek „A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul" című, 1833-ban keletkezett jeles tanulmánya elsősorban a dél-dunántúli tapasztalatokra épít. Úgy látja, hogy a termékeny tájakon még mindig nincs elegendő földművelő lakosság. A néptelen területeket legkönnyebb volt „külföldi gyarmatok"-kal benépesíteni. Különösen a német telepesfalvak létrehozását tartja kedvezőnek „...melyek hozzánk nemcsak sok földművelő népet, de pénzt, szorgalmat és hasznos mesterségeket is hozának, s oly meddő tájakon is, hol a könnyű élethez szokott magyar élni sem tudott, gazdag falukkal és városokkal töltenek be".

99 Hogy a modernebb felfogású gazdálkodás szorgalomhoz jobban hozzászokott népet igényel, arra elegendő példát látott. Somogyban is, a Hunyadyak jószágain.

100 Ismerve azonban, hogy Nyugat-Dunántúlon milyen magas színvonalú a magyarok gazdálkodása, nem a somogyi magyarokat ós svábokat állítja egymással szembe, hanem magyart a magyarral. Tanulságos még, hogy a félannyi munkateljesítmény mellett a makacsságot és a korhelységet hangsúlyozza, vagyis a nép nehezen kormányozhatóságát. De a németektől sincs teljesen elragadtatva! Szeretné, ha gazdasági igyekezetük inkább az ország számára alapvető termelési ágakra irányulna. Úgy látja, hogy a bor és dohány konjunktúrája, s az ezekre való túlzott szakosodásuk „...egyrészrül élénkíti, idomítja s erősiti, másrészrül erkölcseikben rontja őket".

101 Felismeri továbbá, hogy csak vagyonosodtak, de az igazi polgárosodásban nem haladtak előre, így aztán állapotuk bőség, kultúra nélkül..."

102 Jellem, erkölcsi értékek tekintetében a magyarság helyzetével foglalkozik, csak érintőlegesen tér ki a németekre. Szó szerint a mezei szorgalom „némely akadályainak" értékelése ez: a./ A magyar nép „szép hajlományai" (készségei) gyakran rosszra fordulnak.

103 így a nópmorál a deviáns viselkedést - a betyárságot, zsiványságot - tekinti férfias magatartásmodellnek. Azokban a falvakban, ahol nincs kellő rend, a gyermeknevelés során magasabb kultúrában alig részesül a nép, szinte pallérozatlan marad. Vitalitásuk olyan nagy, hogy a negatív minta követésében is túláradóak. Más magyarországi népcsoportokat a műveletlenség - Berzsenyi szavaival szól^Uo. 103. és 97. p. "Berzsenyi Dániel 1968. 330-331. p. Minden pozitív értékelése ellenére szeretné, ha a jövevény népek magyarokká válnának, a fő nemzettel minél előbb „eggyé" lennének. Egy újabb telepítés során a koncentrált elhelyezéssel szemben szétosztaná a bevándorlókat. Később azt írja, hogy az „okos svábok", ha nem nagy tömegben szállnak egy helyre, rövid idő alatt „tiszta magyarokká változtatják magokat". Uo. 343. p. 100

„... Somogy ban gr. Hunyadyak jószágain a korhely, a makacs magyar cseléd miatt csak meszszünnen hozott cseh és német cselédekkel lehetett... a gazdasági rendszert gyakorlatba tenni... egy somogyi ember, somogyi magyar... félannyit kaszál, mint egy Rába- és Répcemelléki, szorgalomhoz szokott, s azáltal jobban élő magyar." Uo. 332. p. 101

Uo. 336. p. Mivel nem a gabona és marhagazdaságra fordítják szorgalmukat, így még „nem igazán hasznos népek". 102 Uo. 336. p. 103 a csinosság és büszkeség betyársággá, az okosság ravaszsággá, az erő és hamis becsületérzés pedig zsivány s ággá..." Uo. 336. p.