Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
Általánosan elismert, hogy a baranyai németek földjeiket gyorsan ós jól művelik, a szőlószetre-borászatra pedig különösképpen hajlandók. A magyarok számára ők jelenthetik a pozitív példát, míg a negatívat a délszlávok földdel-bánása. 92 Kiss Sámuel csak rövid ideig tartózkodott Somogyban. 93 írásában a német, „vagy inkább Sváb falukat" csupán megemlíti. Fő témája a somogyi és a nyugat-magyarországi magyar köznép összevetése. írása mégis jó összehasonlító anyag gazdasági viselkedés kutatásunkban. Részletesen jellemzi ugyanis a nemek közötti munkamegosztás Somogyban tipikus módját, ahol is „...a fejér-nép rendkívül rest, s a férjfiak munkássak". Felsorolja azokat a másutt hagyományosan „női" munkákat, melyeket itt a férj „ellenvetés, vonakodás nélkül" maga végez. E „kéméilés" - a nyugat-magyarországihoz képest - nagyfokú férfiúi „együgyűséget" mutat. 94 Somogyban ekkor még él a nagycsaládi szervezet. Akárcsak a tolnai Sárközben, ahol szintén sajátos volt a családon belüli munkamegosztás. Mindezekkel szemben a dél-dunántúli sváboknál-nem tudunk ilyen „kéméllós"-ről. 95 Kiss Sámuel megörökíti azt az állapotot, amikor Somogyban még nem kezdődött el a népművészet - költekezésében pazarló - XIX. századi kivirágzása. A somogyi magyarok módosodással együtt járó pénzszerzését ekkor még a gazdaságba való beinvesztálás követte, s nem a presztizsjavak halmozása. Pontosan azt a gazdasági magatartást írja le magyarjainknál, amit ötven-száz évvel későbbb a dél-dunántúli németeknél majd nem győznek dicsérni: „...mihelyt 30, 40 forintja van itt a parasztnak, azt azonnal egy kis darab szőlőre adja, melly termései által viszont reá segiti kitsinyenkónt gazdáját más nagyobb szőlőnek megszezésére..." 96 Ezek szerint volt olyan periódus és volt néhány olyan vidék, amikor ós ahol a magyarság is gazdaságcentrikus értékrendet követett! Hrabovszky Dávid ugyancsak somogyi, illetve Balaton melléki tudósítása apró utalásaival bizonyítja a svábok jó hírét. Különösnek tartja, hogy „...mindenben előbb boldogulnak a magyarnál". Ismerteti a Balaton menti borok eladásának szokásos menetét. Olyan nagy a pénzszűke, hogy „...a szükség hamar elutaztatja a java bort". Ezt tudva, már a szüretre idetódulnak a kereskedők. Nem így a somogyi és a Balaton-felvidéki sváboknál! Ők a készletezésre, a későbbi értékesítésre rendezkedtek be, így jutnak nagyobb pénzbevételhez. 97 Leginkább ők S2 Strázsay János 1823. 60. p. 93 Szemléletére jellemző : azért kell más vidéken iskoláztatni az ifjúságot, hogy nyelvet tanuljon, tapasztaljon, más népek szokásait, karakterét megismerje. Kiss Sámuel 1822. 40-41. p. 94 Uo. 40. p. 95 Leopold Lajos megállapításait lásd: Leopold Lajos 1917. 71. p. Szépirodalmi példa Móricz Zsigmond 1938-ban íródott novellájában a bonyhádi svábleány, aki papné létére férfimunkát végez: Móricz Zsigmond 1974. - A sárközi magyaroknál lévő sajátos férfi-női munkamegosztásról lásd a szociográfiai irodalmat! Ezzel szemben a bőközi magyar nők - 1842-es adat szerint - szorgalomban felülmúlják a férfiakat. Munkácsy Dániel 1985. 80. p. Ez a parasztpolgárosodás előtti állapot. ^K/'ss Sámuel 1822. 40. p. 97 Hrabovszky Dávid 1827. 97. p. és 101. p. „...Szőlős pintzéik is nagyobbak, s töltve vágynak még ó borokkal, midőn más Balaton mellyékieknél már az új is elfogyott." Uo. 97. p. Tanulságos összevetni a baranyai Bőköz leírásával, 1842-ből! Az ottani magyaroknak a pénzgazdaság kibontakozása előtti stratégiája: termesztményeiket, ha felesleges, szorgalmasan megtartogatják mostohább évekre..." Munkácsy Dániel 1985. 79. p.
