Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez
szinte az orrunk előtt, miközben állandóan támadták hát- és oldalvódünket, s pp igyekeztek betörni nagyobb erőkkel..." - írta a fővezér parancskönyvóben. A szövetséges hadsereg viszont tüneményes gyorsasággal helyezkedett el a már sokezerszer begyakorolt három hadrendes állásába, balszárnya a szalánkeméni dombokra, a jobbszárny a Verdnik-hegy emelkedőire. Badeni először teljesen biztos volt, hogy a Zimony felől előrenyomuló fősereg most itt felveszi a harcot. így kétségkívül előnyös helyzetben várta az összecsapást minden elképzelhető adottságot, erdőt, vizet kihasználhattunk. A tüzérség előröl és keresztbe fogta a szóles síkságot, ahol ellenünk haladniuk kellett volna..." - írta 18-i naplójában. Azonban az előbb írtak történtek: „Króedin emelkedőit megkerülve, egész éjszaka vonulva a Kosavac emelkedőire nyomultak, ós ott hajnalban már láthatóan földsáncok és védelmi árkok építésével is viszonylag jó védelmi helyzetbe kerültek." 23 Ezzel a zseniális hadműveleti változtatással ismét a török sereg került nagy előnybe. A szövetségesek hátába kerülve, egyetlen éjszaka ós kora hajnalban fordították a maguk javára zimonyi kivonulásuk hátrányait. Újra, ha közel sem olyan színvonalú, de kétségkívül hatalmas sáncrendszert építettek ki egyetlen éjszaka alatt. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy az egész hadsereg dolgozott ezen. Kora reggel csak a török jobbszárnyon nem lehetett látni vódműveket. Az idevágó hadinapló szövege jól mutatja, hogy milyen meglepetés volt ez a keresztény hadvezetés számára is: minden előny elveszni látszott, nem akartuk hinni, hogy valamennyi tervünk az ellenség ravaszsága ós hihetetlen gyorsasága miatt elveszni látszik. A kétségbeesést azonban legyőzte a veszély, mely a dragonyos ezred pusztulásával, s a Dunán elpusztult hajóink és a péterváradi muníció teljes elrablásával óráról órára nehezedett ránk. De a folyton növekvő összecsapásokból az ősi ellenség elbizakodottsága is erősödött... az egész hadsereg két óra alatt az ellenség szeme láttára, aki mit sem tett ez ellen, megfordult, ós szemben álltunk újra. A korábbi nagy csaták tapasztalatai nem múltak el nyomtalanul, s a begyakorlottság óriási előnyöket hozott ismót. Egy teljes hadsereg a felállt háromsoros hadrendből száznyolcvan fokos fordulatra volt képes, a fővezér szavai szerint két óra alatt. Ezzel a mozdulattal, ha nem is egyenlítette ki a fővezér a hátrányt teljesen, de csaknem egyenlő eséllyel vehették fel a küzdelmet. A szalánkeméni nagy csata elemzésekor döntőnek kell tartanunk azt az óriási taktikai küzdelmet, amelyet tehát a két vezér ós a két hadsereg augusztus 19-én tizenegy óráig végrehajtott. A szövetséges hadsereg előtt egy elsáncolt török fősereg megtámadásának feladata állt, s mivel mellékakciókban egyre romlott a szövetségesek pozíciója (főleg a Dunán kerültek válságos helyzetbe), az azonnali támadás elkerülhetetlenné vált. 25 Rövid bevezetőnket követően közölt dokumentumok minden kérdésre az egykorúak szemével és ismereteik alapján rendkívül részletes képet adnak az augusztus 19-e dél és éjfél között lezajlott csatáról, rohamokról. A csata kétségtelen csak a Johann Dünnewald tábornok vezette fergeteges lovastámadásokkal dőlt el. A nap folyamán többször vált kétségessé a győzelem. Ezt a tö^GLA Karlsruhe.Grossh Haus- und Staatsarchiv 1. Personalien: BB.11. Kriegssache 1691/92. (Handbuch...) 23 Kriegsarchiv Wien.AFA Türckenkrieg.Fasc.8. 563-569.folio. 24 Lásd a naplót a 19. sz. jegyzet alatti hivatkozásban. 25 Uo.