Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez
rök sáncrendszerben elhelyezett kivételesen nagy tűzerő okozta. A Koáavac-hegyen kiépült török tábor felért egy hatalmas erődrendszer ostromának feladataival. Azt is figyelembe kell venni, hogy rendkívül kevés volt az idő mindkét fél számára ahhoz, hogy ilyen nagyságrendű feladatokat oldjanak meg. A csatát eldöntő lovasrohamok sikerét a török sáncrendszer sebezhetőségében is kereshetjük. A török jobbszárnyon ugyanis már nem tudták elkészíteni a földsáncokat. A török balszárny ós középfronton a sáncok szilárdak voltak, és a szövetségesek nagyon sok rohama omlott össze, nagy véráldozatok árán sem tudták áttörni. Nagyon figyelemre méltó Lajos őrgróf azon megjegyzése, amelyet azután mai irodalmunk is átvett az értékelésnél, hogy a teljesen vesztettnek látszó közép és jobbszárny pozíciók megmentése ós egy katasztrófa elkerülése a brandenburgi gyalogság verhetetlenségének köszönhető és Barfuss altábornagy halált megvető bátorságának..." 26 A török sáncrendszerből kiindult hatalmas lovassági csapást, amely a szövetséges centrum ellen irányult és már-már sikerrel járt, a mintegy hatezerötszáz brandenburgi gyalogos állította meg, illetve a támogatásukra a Badeni által indított s Dünnewald vezénylete alá rendelt dragonyos dandár. Badeni parancskönyvében van utalás, amely egyben minden gyanúsítást eloszlat Dünnewald lovasságának késői indulásáról a balszárnyon. Erre vonatkozóan a következőket írta: az ellenséget el kellett altatni, figyelmét teljesen elterelni a fő ütőerőről, a császári lovasságról, amelynek egyedül maradt esélye, hogy a hegyen lévő sáncba betörjön..." A csatát Badeni Lajos irányította. Dünnewald parancsra indult, akkor, amikor azt megkapta. A szövetséges balszárny lovassága, németek, magyarok, szerbek lovasrohama nemcsak a sáncok ellen volt megrendítő erejű, hanem azt megkerülve hátulról betört ebbe a sáncrendszerbe, amely azután két tűz közé került. Serau, Souches jobbszárnyon lévő ezredei a Dunától és szemben, Hofkirchen-lovasság és a Dünnewald alá rendelt lovasság hátulról felőrölte az ellenállást, foglyot alig ejtve. 27 A szalánkeméni összecsapás újra bebizonyította a császári hadvezetésnek, hogy a törökök nagy és tágas csatatéren nem akarják összemérni erejüket. Mindenképpen sáncrendszerből vívott ütközetbe hajlandók a fősereggel harcba bocsátkozni, s az abból kiinduló rohamok, kitörések, s benne a nagy tűzerővel megszervezett védelem óriási emberáldozatokkal járt. így volt ez a Szalánkemén mellett megvívott csatában is. A hatalmas veszteségek lefékezték a császári hadvezetőség támadó kedvét. 1686, 1687 és az 1688. évi győzelmek utáni helyzethez hasonlóan most sem használták ki a nagy győzelem nyújtotta lehetőségeket, s nem került sor a török fősereg roncsainak teljes szétverésére, üldözésére. A Szalánkemén mellett vívott véres csata három évszázados évfordulójáról, az elesett keresztény hadsereg hőseiről - úgy tűnik - elfelejtkezett az utókor. Szerény munkánkkal emlékezünk az elesettekről, emlékeztetve, hogy a magyarok, szerbek, németek, csehek, brandenburgiak, horvátok, bajorok itt ós ekkor egy fejlettebb európáért harcoltak az iszlám ellen. ^Kriegsarchiv Wien.AFA Türckenkrieg 197. Schachtel-1691. Fasc.13. 841-867. folio. Különleges jelentés a császári fősereg magyarországi operációiról. 27 Uo.
