Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KIRÁLY ISTVÁN: A dél-dunántúli nemzetiségiek állattenyésztése

szelíd erkölcsi presszió mellett 1895. évi január hó 18-án sikerült az első vajtermelósre alakult falusi tejszövetkezetet létrehozni és ugyanazon óv április havában üzembe helyezni". A szövetkezet vajat szállított a Hungária Vajkiviteli Társaságnak. Présház lett a tejcsarnok, a gépek kézi hajtásúak voltak. A lefölözött tejből készült sajtot sokszor nem tudták eladni, ezért a csarnokot vállakozónak adták bérbe. Hásságyon 1895. október 1-jón kezdett működni a tejszövetkezet. Egy év alatt a tejcsarnok kifizette a jégverem és a berendezés árát. Szederkóny-Nyomján a tejszövetkezet 1896. január 1-jón kezdett működni. A felmerült 2700 korona költségből 1700 koronát már kifizetett. Pécsváradon 1895. november 24-ón kezdte meg működésót a tejszövetkezet. Az adósságot egy év alatt kifizette a szövetkezet. 1896-ban Baranya megyében már 22 tejszövetkezet működött, Tolna megyében viszont csak egy.

58 A tejszövetkezetek megszervezését valóban az Országos Tejgazdasági Felügyelőség kezdeményezte, de a szervezés sokszor a megyei gazdasági egyesületekre, gazdasági felügyelőségekre maradt. A falvakban pedig a helyi értelmiség, a papok, a tanítók, az állatorvosok végezték el a tényleges szervezést. A három dél-dunántúli megyében az első világháború előtt a falusi vajtermelésre berendezett szövetkezetek létszáma a következők szerint alakult:

59 Év Baranva megve Somogy megye Tolna megve 1899 45 4 28 1900 59 3 34 1901 69 6 44 1902 77 7 51 1903 97 6 56 1904 102 7 56 1905 98 7 50 1906 93 12 49 1907 92 11 44 1908 78 5 43 1909 77 6 37 1910 76 18 41 1911 86 27 38 1912 90 25 40 1913 91 20 38 1914 90 nincs adat 35 1915 92 nincs adat 36 Tejgazdaság, 1896. december 24. Nagy Vince: Beszámoló tejszövetkezeteink működéséről. Kissé más megvilágításban és más adatokkal számol be ugyanarról a témáról Magyarország földművelésügye. 1897-1903. Bp. 103. című kiadvány. „Végre a Baranya vármegyei Máriakéménd község lakóit 1895-ben sikerült szövetségbe vonni, csak a gazdaközönségnek alig a fele lépett a szövetkezetbe, de amint megindult a tejszövekezet üzlete, csakhamar az utolsó szálig minden tehéntartó gazda tagja lett a szövetkezetnek, hova a házi szükséglet fedezésén felül maradt tejet, naponkint 1300-1400 litert beszállítottak. A tejből gépek segítségével vajat és túrót készítvén, a költségek levonásával a tej literjét tisztán 12 fillérért értékesítették. Ezúton a szövetkezet tagjai az első évben 35000 koronát kaptak a tejért, mely termékük addig, persze kisebb arányban előállítva, nyomtalanul elkallódott a háztartásban. A kéméndi tejszövetkezet híre hamar elterjedt a környéken és a következő évben Hásságy, Szederkény, Nyomja, Pécsvárad és Németbóly községek lakói is alakítottak a kormány támogatásával tejszövetkezeteket." 79-80. p. 59 Magyar Statisztikai Évkönyvek. 1899-1915-ig.