Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KIRÁLY ISTVÁN: A dél-dunántúli nemzetiségiek állattenyésztése

1910-re vonatkozóan részletes adatokat is adott a statisztikai felmérés: I Baranya megye Somogy megye Tolna megye A tagok száma 9047 1353 5468 A tehenek száma 13341 2719 8807 Üzletrészek száma 13961 2467 9453 Tagok, akiknek 1 tehenük van 5072 742 2920 Tagok, akiknek 2 tehenük van 2964 361 186Î Tagok, akiknek 3 tehenük van 480 105 358 Tagok, akiknek 4 tehenük van 148 70 119 Tagok, akiknek 5 tehenük van 30 54 27 [ Tagok, akiknek 5-nél több tehenük van 40 21 28 A beszállított tej l-ben 12875000 1415000 7428000 A napi legkisebb tejmennyiség 20282 2974 11527 A napi legnagyobb tejmennyiség 52426 7407 31421 A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy Baranya megyében a falusi tejcsarnokokban vajat állítottak elő, a lefölözött tejből pedig sajtot készítettek. Somogyban és Tolnában inkább a tejszínt adták el további feldolgozásra. Somogyban és Tolnában inkább nyers tejet adtak el, Baranyában a tej helyi feldolgozása valósult meg. Mindez arra mutat, hogy a tejgazdaság területén a déldunántúli megyék közül Baranya megye volt a legfejlettebb. A tejszövetkezeti hálózat országosan és a Dél-Dunántúlon is 1905-07 között érte el csúcspontját, majd gyenge hanyatlás következett be. A szövetkezeteket kiadták bérbe ún. magán-tejcsarnokosoknak. Az történt, hogy a könyvelést az egyszerű emberek nem tudták vinni, és a szövetkezeti ügyvitelben nem is igen voltak érdekeltek. 1910-11-ben a Dél-Dunántúlon erős száj- és körömfájás volt, de az országban másutt is, ós az addig Bécsbe szállító magyar tejipari vállalatok elmaradtak a vajkivitellel. A hiányt dán vajimporttal fedezték, ós ezután már többé nem tudta pozícióit az osztrák tejpiacon a magyar tejgazdaság visszaszerezni. Mindez meglátszott a dél-dunántúli tejgazdaságokon is, és ezzel magyarázható, hogy a tejszövetkezeti hálózat is lassan hanyatlani kezdett.

61 Az első világháború alatt aztán a felbomlás meggyorsult. A háborút követő trianoni béke, az infláció csak tovább rontotta a tejszövetkezetek helyzetét, ós a tej értékesítése teljesen átkerült a magánvállalatok és -tejcsarnokok kezébe. A 20-as évek elejére az egész országban mindössze 20-25 tejszövetkezet működött. Az első világháború előtti tejszövetkezetek működésének egyik fő akadálya volt, hogy nem volt megfelelő szövetkezeti központ, ami védeni tudta volna a nagy tejipari vállalatokkal szemben a tejszövetkezetek érdekeit. A Földművelésügyi Minisztérium ezért hozta létre 1922-ben az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központot (OMTK), ahol két feladatot kellett megoldani: védeni a szövetkezeti tejkereskedelmet a termelői árat folyton lenyomó, nem egyszer kartellbe tömörülő magánvállalkozókkal szemben, másrészt újra szervezni a szétesett szövetkezeti hálózatot. A szövetke60 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1910. Bp. 1911. 123. p. 61 Gratz Ottó és Vogel József: A tejgazdaság története és statisztikája. Magyaróvár, 1938. 50. p.