Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KIRÁLY ISTVÁN: A dél-dunántúli nemzetiségiek állattenyésztése

németajkú községek semmivel sem voltak hátrányosabb helyzetben a tejgazdaságok sikeres századforduló körüli kiépítésében, mint az északi oldalon elhelyezkedő Bonyhád környéki falvak. Az előző fejezetben foglalkoztam már azzal, hogy a tehenek és a növendék állomány arányai mint változtak meg a XIX. század közepétől a XX. század első évtizedéig. Ennek a mutatónak a kimunkálása elvégezhető a Völgységi és a Pécsváradi járásra nézve is. Itt az 1895-ös mezőgazdasági statisztikai összeírásban ós az 1911-es állatszámlálásban nem ugyanazt képviseli a tehenek ós az üszők kategóriája, mégis az 1895-ös kategóriákat azzal igyekeztem az 1911-es kategóriákhoz közel hozni, hogy a két éven felüli üszőket elválasztottam a két éven aluli üszőktől, azokat a növendék állományhoz soroltam. Az így kapott módosított kategóriákkal dolgoztam, és a következő számokat kaptam.

56 1895 1911 db % db % Pécsváradi járás 4464 44,0 5597 44,5 I Völgységi járás 4789 41,1 5798 34,4 Ha összehasonlítjuk ezt a Baranya és a Tolna megyei átlagokkal, akkor mindebből kihámozható, hogy a Völgységi járás és a Pécsváradi járás tehénállományának hasznosítása nem ugyanabban az irányban haladt.

57 1895 1911 db % db % Baranya megye 49218 44,7 53951 41,8 Tolna megye 32923 38,5 36342 38,1 Az itt látható kép azt mutatja, hogy a völgységi tehénállomány inkább a nagyszámú eladó tenyészállat-nevelésre volt beállítva, a Pécsváradi járás tehénállománya a tejtermelést szolgálta, ugyanis a tejtermelés maximális kihasználására mindig magasabb tehónarányra van szükség, ami 45-55 % között ingadozhat. A nem statisztikai adatokból nyerhető információk szerint a Pécsváradi járás volt az az első körzet Magyarországon, ahol a paraszti tejszövetkezetek a legkorábban megalakultak. Nagy Vince, a Földművelésügyi Minisztérium országos tejgazdasági felügyelője a következőképpen számolt be az első baranyai tejszövetkezetek létrejöttéről: „Számítva arra, hogy gazdáink sorában az új eszme megvalósítása sok akadályba fog ütközni, az első kísérletek színteréül oly vidéket kellett választani, ahol az eszme nem csak józanabbul gondolkozó s vállalkozóbb szellemű közönségre talál, de kellő mennyiségű és minőségű szarvasmarha-állomány mellett bizonyos kényszer is legyen, mely a gazdákat újabb jövedelmi források teremtésére serkentse. Mindezen feltételeket Baranya vármegye Pécsváradi járásában találta fel az Országos Tejgazdasági Felügyelőség, hol a kisbirtokosság a filoxéra pusztítása által elvesztvén legfőbb és csaknem egyedüli jövedelemforrását, természetszerűleg kényszerítve van a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére." Máriakéménden „...hosszabb fáradozás, ígérgetés, sőt 56 U.a., mint 55. jegyzet.