Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez

a Száván nagyon erős török flotta fölény alakult ki augusztusra. A császárnak írt jelentésben a fővezér szemrehányással illette a haditanácsot, amiért áprilisi határozott javaslatából nem vont le megfelelő következtetést, a hadműveleti jellegű elvi és gyakorlati döntéseket nem hozta meg. Most, hogy a törökök megakadályozták, meg tudták akadályozni a hadsereg szárazföldi vonulásának vízi támogatását, a következőket írta: „...ártott és árt az egész ügyünknek az a rövidlátás, ami az elmúlt hadjárat idején és még mindig nem látja be, hogy nem elégséges akár tízszeresre emelni szállító bárkáinkat. A rajtuk elhelyezett lövegek és gyalogság nem veszi fel a harcot megfelelő sikerrel az ellenség hadinaszádaival, sem azok tűzerejével, sem gyorsaságával. Az ellenség félannyi hajóval képes volt Titel alól minket visszanyomni, s csak parti ütegeink kiválóságainak köszönhető, hogy nem semmisítettek meg bennünket..."

19

. A szalánkeméni csata előtti hadműveletek a Dunán teljes mértékben alátámasztották Badeni Lajos őrgróf főparancsnok megállapításait. A haditanács a következő évektől némi fejlesztéssel ezen a helyzeten változtatott. A Zimony melletti rendkívül erős sáncrendszeren keresztül Belgrád ellen tehát előrenyomulni lehetetlen hadivállalkozás lett volna. Ezt a hadsereg haditanácsa belátta és a már jól bevált hadikoncepció alkalmazását tartotta keresztülvihetőnek, azaz a visszavonulást megkockáztatni igen nehéz időjárási és terepviszonyok között, mindezt azonban úgy, hogy menekülést színleljenek. A hőség óriási volt, többször hatalmas zápor zúdult a területre. A francia hadmérnökök tervezte sokszögű, elővédművekkel ellátott sáncrendszerben a törökök nagy biztonságban érezték magukat. Ők ennek a megtámadását tartották volna olyan vállalkozásnak, amelybe belebukott volna a szövetséges hadsereg. Ezért kellett arra is figyelnünk, hogy miért nem vonult a török fősereg a Zimony alól

20 visszahúzódó keresztény sereg után. Augusztus 12-17-e között a visszavonulást nagy körültekintéssel végrehajtó keresztény csapatok és a török hadsereg között óriási feszültség volt. Minden hadmozdulatot és harci cselekményt figyelemmel kísértek. Badeni mindent megtett, hogy sáncaiból kimozdítsa a török sereget. A nagyvezír csak az ötödik nap adta fel álláspontját hadműveleti főkérdésben.

21 Azaz nem Zimony erődrendszerében védekezve akart megküzdeni a szövetséges fősereggel, hanem verseny indult meg egy újabb előnyös pozíció elfoglalására. Véleményem szerint tehát így kell értékelni a szalánkeméni összecsapás előtti nagyon fontos tényezőket és folyamatot. A visszavonulás tényét elfogadta a nagyvezír, de nem tévedt meg, sőt biztos volt, hogy nem menekülésről van szó! E ponton tévednek mind a hazai, mind a külföldi szerzők. A 16-án felmorzsolt és szinte teljesen megsemmisített Boucquoy-dragonyos ezred sorsa sem tévesztette meg a törököket, s egy nagyszerű hadműveleti változtatással nem támadták meg teljes erejükkel a náluknál jobban felszerelt és rendkívül fegyelmezett rendben lassan visszavonuló keresztény fősereget, amely - mint korábbról sokszor látták - képes volt a hatalmas ellenlökésre. Mivel ők zimonyi „...különleges erődrendszerükből kivonultak a keresztények nyomába, a legnagyszerűbb akciót hajtották végre, hihetetlen gyorsasággal, egész táborukkal elvonultak 19

Kriegsarchiv Wien. Alte Feldacten (AFA). 197. Schachtel-1691. Fasc. 13-No. 3. Der Kayserlichen Armee Feld=Zug Anno 1691. Durch der Röm. Kay seri. Maiestat Bestellen General Quartier=Meister und Obristen Herrn Tobias von Hasslingen. ^Kriegsarchiv Wien.AFA 197. Schachtel-1691. Fasc.8. 504-522. folio. (Berichten von Semlin) 21 Kriegsarchiv Wien.AFA 197. Schachtel-1691. Fasc.8. 557-569. folio. (Berichten von Slankamen).