Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KIRÁLY ISTVÁN: A dél-dunántúli nemzetiségiek állattenyésztése

degvérű lótartás dél-dunántúli előrejutásáról a Magyari-Reichenbach-féle elemzés a következőt állapította meg az 1939 tavaszán eszközölt állatszámlálás alapján: „így a hidegvérű ló legfontosabb tenyésztő területe Somogy déli része, Kaposvár-Szigetvár tengely körül és Tolna-Baranyának egymással határos járásai." „A hidegvérű ló tenyésztése ós tartása majdnem kizárólag a Dunántúl nyugati és déli szegélyvidékóre és Budapest környékére korlátozódik. Ezen a tájon a hidegvérű ló az összállománynak 60-70 %-ára rúg. A hidegvérű lovak a melegvórűeknól gyorsabb fejlődósűek, miért is két éven felül már igázhatok. Lassúak, de nagy erőkifejtésre alkalmasak. Takarmányozásukban a zöldtakarmányok és egyéb tömeges takarmányoknak is nagy a jelentősége. Tulajdonképpen ez a körülmény határozza meg az optimális tenyészterületüket, amely a Dunántúl nyugati és délnyugati jó takarmánytermő területére korlátozódik."

40 Az idézett sorok érzékeltetik, hogy Baranya és Tolna megyék határán azok a német nemzetiségi parasztok karolták fel elsősorban a hidegvérű lótartást, akiknek a nevéhez fűződik a bonyhádi tájfajta szarvasmarha kitenyésztése, és akiknek mindig szoros érdekük fűződött az állattenyésztésből nyerhető jövedelem fokozásához. Mint már említettem, a hidegvérű lovak térhódítását elég nehéz nyomon kísérni, mert a korábbi statisztikai felvételek nem különböztették meg a meleg- és a hidegvérű állományt. 1935-ben és 1942-ben eszközölt összeírások már ismerték ezeket a kategóriákat. Tekintsük át a Dél-Dunántúlon a két nagy fajta-csoport megoszlását:

41 1935-ben 1942-ben db %-ban db %-ban Melegvérűek 81015 51,6 69574 43,5 Hidegvérűek 75880 48,4 90446 56,5 Ez tehát azt jelenti, hogy évenként 1 %-kal növekedett a hidegvérű állomány a Dél-Dunántúlon. De vajon mennyit növekedett a német többségű dél-dunántúli falvakban:

42 1935-ben 1942-ben db %-ban db %-ban Melegvérűek 17888 54,8 13882 43,6 Hidegvérűek 14747 42,2 17965 56,4 Amint látható, a hidegvérű állomány növekedése a német falvakban azonos ütemet mutat, mint általában a dél-dunántúli növekedés, a relatív arányokat tekintve egy kissé elmarad a dél-dunántúli németség hidegvérű lótenyésztése a dél-dunántúli mögött. Ennek főleg az az oka, hogy Tolna megye már kevéssé alkalmas arra a lédús és nagytömegű zöldtakarmány termelésére, amit megkíván a hidegvérű lótartás, másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a lófajta jövevény volt Tolna megyében és Baranya megyében is. A nemzetiségi pa40 Magyarország mezőgazdasági politikájának alapvetése. I. A szántóföldi termelés és állattenyésztés üzemi tájai. Bp. 1942. 41. és 42. p. 41 U.a., mint 12. jegyzet. 42 U.a., mint 12. jegyzet. í