Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

tás népszerűsítésére még nem volt semmiféle társadalmi mozgalom. A második szakasz az 1881 és 1895 közötti évekre tehető. 1881-ben a Központi Nóvmagyarosítási Társaság megalakulásával indult meg Magyarországon a társadalmilag szervezett, ösztönzött névmagyarosítási mozgalom. A harmadik szakasz az 1896-os millenniumtól a dualizmus szóthullásáig terjedt. A névmagyarosítást ekkor is különféle társadalmi szervezetek, a sajtó propagálták, a millenniumot megelőzőnél valamivel szélesebb körben és nagyobb hatásfokkal. Névváltoztatások 1867 és 1880 között Az 1867-es kiegyezés után - akárcsak 1848-49-ben - a névváltoztatásokat a magyar belügyminisztérium engedélyezte. Az 1881. nov. 6-i 54017.sz. körrendeletéig névváltoztatást szabályozó új rendelkezés nem jelent meg, továbbra is a régiek voltak érvényben. Lengyel Zoltán a névügy rendezésére vonatkozó fontosabb intézkedések közlésénél hoz ugyan egy 1870. jún. elsejei 9686. számú névmagyarosítási belügyminiszteri rendeletet,

45 ez azonban valójában nem belügyminiszteri, hanem honvédelmi minisztériumi rendelet, tehát csak a hadsereg tagjaira vonatkozott. A kórvények alaki kellékei azonban mindenkinél ugyanazok voltak, ezért az erre vonatkozó részt idézzük: „A vezetéknevek átváltoztatása tárgyában beterjesztendő kérvények szükséges fölszerelése tekintetéből elrendeltetik, hogy ezen a m.kir. belügyminisztériumhoz czímzendó folyamodványhoz mindig az illető keresztlevele vagy anyakönyvi lapja, és az 5 forintban meghatározott engedélyezési díj mellékeltessék, s az így fölszerelt folyamodványok rendes szolgálati úton ezen minisztériumhoz fölterjesztessenek."

46 A névváltoztatások engedélyezését azonban mindenképpen lassította, hogy nem volt részletes belügyminiszteri rendelkezés, hiszen a kellő ismeret hiányában rosszul felszerelt kórvényeket a belügyminiszter pótlásra, kiegészítésre visszaküldte a törvényhatóságoknak, ill. a kérvényezőknek. A baranyai kérvények többsége kétszer is megjárta a belügyminisztériumot. Vagy a hatósági véleményezés hiányzott, vagy a személyi adatok feltüntetése, hiteles aláírás, vagy kiskorúaknál a gyámhatósági, hiteles atyai engedély, vagy egyházi személyeknél az egyházi jóváhagyás, esetleg a keresztlevél stb. Külön intézkedések a névváltoztatásért fizetendő illeték, az engedélyezett változások anyakönyvi bejegyzésével kapcsolatban történtek. Az 5 forintos, meglehetősen magas névváltoztatási illetéket, a bélyeg és illetékek valamint díjak tárgyában kiadott 1868. évi 23. tc. és az azt követő illetéktörvények 1881-ig érvényben hagyták. A nemesek 105 forintos névváltoztatási engedélye díját az 1871. évi 63tc.8.§-a törölte el.

47 Az engedélyezett névváltozásokat a belügyminisztérium a hivatalos lapban, a Budapesti Közlönyben tette közzé, valamint hivatali úton - úgy ahogy érkezett továbbíttatta az érdekelteknek. Az engedélyezett névváltoztatások jegyzékét félévenként körrendeletben megküldte valamennyi törvényhatóságának (megyének ós törvényhatósági jogú városnak), „hogy a kebelbeni lakosokat érdeklő névvál45 Lengyel i. m. 28-29. p. 46 Magyarországi rendeletek tára. 1870. 42. sz. 223-224. p. 47 Magyar törvénytár. 1868. 23. tc. 1869. 17. tc, 1870. 58. tc, 1871. 63. tc, 1873. 9. tc, 1874. 37. tc, 1875. 25. tc.