Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

toztatásoknak, az illető anyakönyvekben leendő följegyeztetése iránt kellőleg intézkedjék".

48 A névváltoztatások anyakönyvi bejegyeztetése is gondot jelentett néha a törvényhatóságoknak, hiszen az egyes felekezetek lelkészei néha csak többszöri sürgetésre teljesítették azt. Ezért az izraelita anyakönyvvezetőket külön utasíttatta 1869. márc. 11-i 1940.sz. körrendeletében a vallás ós közoktatásügyi miniszter, hogy a névváltoztatásokat az illető anyakönyvekbe feljegyezni, és ezen eljárást jövőre is minden elő forduló esetben követni hivatalbeli kötelességöknek ismerjék".

49 Abban, hogy a belügyminisztérium a névváltoztatásokról nem adott ki körrendeletet, a névváltoztatások csekély száma is közrejátszhatott. 1867 márciusától 1880-ig, 14 óv alatt az egész országban mindössze 2677, átlagosan évente csupán 191 névváltoztatás volt.

50 Ez csak 38-cal több, mint az 1860 ós 1866 közötti éves átlag (153). Névváltoztatások 1881 és 1895 között A társadalmilag szervezett névmagyarosítási mozgalom 1881-ben indult meg Magyarországon. Ekkor alakult meg Budapesten a Központi Nóvmagyarosító Társaság, ós másutt is az országban fiók névmagyarosító társaságok, ill. bizottságok jöttek létre. Ekkor szállította le az országgyűlés az 5 forintos névváltoztatási illetéket 50 krajcárra, éppen a névmagyarosító társaság indítványára, ami ellen több képviselő ós a nemzetiségek is tiltakoztak.

51 Ekkor jelent meg az 54017sz. belügyminiszteri körrendelet a névváltoztatási kórvények felszereléséről. A Központi Nóvmagyarosító Társaság megalapítója, elnöke és ideológusa Telkes Simon volt. Telkes Simon szegedi zsidó család sarja, aki maga is 1881-ben változtatta meg eredeti, „Rubin" vezetéknevét Telkesre. 1867-től a statisztikai hivatal munkatársa, 1887-től a kereskedelemügyi minisztérium tisztviselője, ismert gazdasági szakíró volt.

52 A társaság a magyarországi nemzetiségek és zsidók névmagyarosítását tűzte ki célul. Telkes Simon már 1872-ben a Szegedi Híradóban sürgette a zsidók tömeges névmagyarosítását, azzal érvelve, hogy 1787-ben II. József törvénytelenül, erőszakkal kényszerítette őket német családi név fölvételére.

53 Ez az érv, mint láttuk, nem teljesen állja meg a helyét, mégis számtalanszor felemlítették különösen a korabeli sajtó - a névmagyarosítás népszerűsítésére. Az viszont igaz, hogy a zsidóság általában nem magyar nevű volt. 19242/1868 sz. belügyminiszteri körrendelet szövegét szinte változtatás nélkül megismételték a későbbiek. BML Bvm. közgy. ir. 2023/1868. 49 BML Pécs város tan. ir. 1961/1869. 50 Telkes i. m. 59-60. p. 51 U. o. 74-75. p. 52 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV.-köt. Bp, Hornyánszky Viktor, 1914. 1-3. p. 1881. első felében engedélyezett névváltoztatások jegyzéke. BML Vármegyei lymbus, névváltoztatási engedélyek 1867-1913. 53 Telkes i. m. 60-61. p.