Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

ós 1853 között többen kérték a már 1848 óta használt magyar nevük törvényes engedélyezését, de egyre nőtt az idegen névváltoztatások száma is. A Budai cs.kir. helytartósági osztálynál 1854 és 1858 között ugyancsak sok volt a névváltoztatási ügy, s közülük a legtöbb névmagyarosítás.

38 Még ha azt feltételezzük is, hogy a névmagyarosítási ügyeket a cs.kir. belügyminisztérium általában nem engedélyezte, az 1853 és 1860 közötti 15 névváltoztatás akkor is nagyon kevésnek tűnik. Az is kérdéses, hogy 1849 és 1853 között mennyi névváltoztatás történt. Ismeretes például a történeti irodalomból, hogy a Perczel családból 1849-ben Perczel Imre ós Géza, 1850-ben Perczel Ferenc valamint Perczel Gyula ós gyermekei: István, Jenő, Sándor változtatta meg a nevét Bonyhádyra, nóvben is megtagadva minden közösséget Perczel Mór forradalmi tábornokkal.

39 Az 1861-es alkotmányos óv a névváltoztatásokat is megpezsdítette. Engedélyezésük a cs.kir. belügyminisztérium hatásköréből visszakerült a visszaállított magyar udvari kancelláriához. 1861-től 1867. február végéig, a kiegyezésig 918, átlagosan évi 153 névváltoztatást engedélyeztek. A névváltoztatások az egyes években azonban egyenetlenül oszlottak meg. 1861-ben 213, 1862-ben 332, 1863-ban 130, 1864-ben 83, 1865-ben 67, 1866-ban 72, és 1867 első két hónapjában 21 névváltoztatás volt. A névváltoztatások általában névmagyarosítások voltak. A többségük tisztviselő ill. értelmiségi.

40 A névváltoztatások száma Telkes Simon szerint 1863-tól a névváltoztatási illeték felemelése miatt csökkent.

41 Az 1850. évi ideiglenes bólyegtörvény szerint, mint hatósághoz intézett beadvány a névváltoztatási kérvény 15 krajcáros illeték alá esett (díjszabás 15/43 tétel).

42 Az 1862. évi - 1863. jan. elsején hatályba lépő - illetéktörvény díjszabásának 43. tételszáma c. betűje 1.pontja a nemesi rang adományozás, névváltoztatás, privilégiumadás stb. illetékét 5 osztrák értékű forintra emelte fel, továbbá az előfigyelmeztetósek 3.§-a szerint a folyamodványok második és többi iveit, azaz mellékleteit az eddigi 15 krajcár helyett 50 krajcáros bélyeggel kellett ellátni.

43 Valójában azonban az illeték felemelése mégsem okozott jelentős költségnövekedést azoknak, akiknek a névváltoztatást engedélyezték, mert az 1863. szept. 7-i 14962.sz. magyar udvari kancelláriai rendelet az eddigi 3 ft 15 krajcáros névváltoztatási udvari díjat megszüntette.

44 A névváltoztatások csökkenésének inkább egyéb okai lehettek. A dualizmus kori névváltoztatások története A dualizmus kori névváltoztatásoknak három szakasza különböztethető meg. Az első szakasz az 1867-es kiegyezéstől 1880-ig tartott, amikor a névmagyarosí38 Sashegyi i. m. 297, 328. p. 39 Szabad György: Az önkényuralom kora (1849-1867). In: Magyarország története 1848-1890. I. köt. Főszerk.: Kovács Endre. Akad. Kiadó, 1979. 460. p. Századunk névváltoztatásai i. m. 48. p. 40 Telkes i. m. 56-59. p. 41 U.o. 56-57. p. 42 Az ausztriai birodalmat érintő közönséges birodalmi törvény és kormánylap. 1850. 329. sz. 13911522. p. 43 Reichsgesetzblatt für dass Kaiserthum Oesterreich 1862. 89. sz. 247-290. p. BML Bvm. első alisp. ir. 1285/1863. 44 BML Bvm. első alisp. ir. 2183/1865.