Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

pótot rögzítette. A német családnév felvételének kényszere inkább csak a keleti zsidóságra vonatkozott.

23 Arról, hogy családnevét mindenki csak engedéllyel ós csak nyomós indokkal változtathatja meg, I. Ferenc adta ki az első rendeletet 1814. nov. 13-án. A névváltoztatás engedélyhez kötésére 1815. ápr. 13-án az uralkodó újból felhívta az udvari kancellária figyelmét. Az 1815. máj. 9-i körrendelet a névváltoztatások engedélyeztetésének hatályát kiterjesztette azokra is, akik már korábban megváltoztatták a családnevüket. Továbbá megtiltotta, hogy a családneveknél önkényesen, engedély nélkül akár szótagokat, betűket, akár aposztrófokat elhagyjanak, ill. betoldjanak. Mivel a görögkeletiek állandó családnév helyett gyakran apjuk nevét viselték az - its, -vits (fia) szótag hozzáadásával, egy 1817-es rendelet szerint ezt családnévként továbbra is megtarthatták, de többé nem változtathatták meg engedély nélkül.

24 A fenti rendeletek kibocsátását a kibontakozó névmagyarosítás is ösztönözhette. Ettől kezdve, csak magyar udvari kancelláriai engedéllyel, ill. mint már említettük, nemesek esetében uralkodói engedéllyel lehetett nevet változtatni. A reformkorban, különösen az 1840-es években az értelmiség művészek, polgárok körében volt érzékelhető a névváltoztatás, ill. névmagyarosítás.

25 Mint Kálmán Béla írja: „A reformkorban a nyelvében magyarosodó városi polgárság nevében is magyar akart lenni. Ezt a mozgalmat semmilyen szempontból sem helyteleníthetjük, hiszen természetes folyamat, minden nemzetnél megvolt és megvan. A névváltoztatás ill. névmagyarosítás első ízben az 1848-49-es forradalom ós szabadságharc idején vált tömegessé.

27 A magyar belügyminisztérium 1848 márciusától 526, majd 1849-ben a szabadságharc bukásáig 148, összesen 674 névváltoztatást engedélyezett. A császári kormányzat bár feltehetően a névmagyarosításokat is helytelenítette, mégis azért érvénytelenítette 1849.szept. 9-i 2905 sz. rendeletével az 1848-49-i névváltoztatásokat, mert a törvénytelennek bélyegzett magyar kormány, jelesen a belügyminisztérium engedélyezte.

28 Az erről szóló hirdetményt Haynau táborszernagy, a magyarországi császári hadak főparancsnoka megküldte minden megyefőnöknek, (1 .sz.melléklet).

29 Ennek a rendeletnek korántsem engedelmeskedett mindenki, többen a tiltás ellenére továbbra is az új nevüket használták.

30 Voltak akik még a neoabszolutizScheiberné Bernáth Lívia: A magyarországi zsidóság személy- és családnevei II. József névadó rendeletéig. Bp. 1981. (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 10.) 41., 55., 116-117.p. Ism. J. Soltész Katalin: Névtani értesítő 6. Bp.1981.63-65.p. 24 Századunk névváltoztatásai i. m. 7-12.p. 25 Lengyel i. m. 7.p. 26 Kálmán i.m.91.p. 27 Századunk névváltoztatásai i. m. 14.p. 28 A rendelet és a mellékert érvénytelenített névváltozásokat közli u.o. 14-22.p. 29 BML Alispáni tárgyalási jegyzőkönyv 447/1849 30 Századunk névváltozásai 22.p.