Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

megszaporodott szőlőparcellák és a kádak nagysága jelzi, hogy az állattartás és a földművelés mellett a szőlőművelés a bosnyák községekben jelentős helyet kapott. A szőlőket III. osztályba sorolták. 1852-ben 132 4/8 kapás területet műveltek.

113 1862-ben a szőlőföldek területe több mint a kétszeresére emelkedett: 316 4/8 lett.

114 Az úrbéri szőlőkön a jobbágyság felszabadítása után újabb területet ültetnek be. 1873-ban 53 kh 1042 ölet bírnak, amelyen 12 óv alatt 11435 akó termett, egy évi átlag 1039 akó, az egy holdra eső átlag 19 akó ós 15 icce.

415 1829-ben Szőkéden a bordózsmai lajstromon 46 gazda szerepel. Többségük vörös bort adó fajtákat ültetett, mindössze kettőnek volt néhány urna fehér bora. A járandóságot az uradalom itt is 1/5 részben jelölte meg, felfelé (fél akón alul nem kórt semmit) kerekített. 1829-ben 300 akó után 45 akót, 1839-ben 199 1/2 akó után 36 akót szedett. Egy gazdának 25 akó, kettőnek 20 akó bora lett, a többinek 3-tól 8-ig.

116 Miután a jobbágyok 1848-ban bordézsmát az ismert események miatt nem szolgáltattak, azért az uradalom 1851-ben az 1847-es termésátlagnak megfelelően azt készpénzben kérte, összesen 347 ft 45 krajcárt, az átaiaktól 94 ft 27 krajcárt.

117 Az úrbéri szőlők használatára az uradalom a szőlősgazdákkal szintén szerződést kötött. 1857-ben egy kapa után 36 „krajcárpengőben" állapodtak meg, a présházak száma 29. Az összterületük 218 kapa, a kivetett összeg, melyet december 31-ig kellett befizetni: 131 ft 31 krajcár. 1865ben egy kapa után 55 krajcárt fizettek, 216 5/8 kapa után 118 ft 80 krajcárt.

118 A századfordulón a telekkönyv szerint itt találunk legkevesebb szőlőföldet: 8 kh. 1935-ben pedig 13 kh. A 18.századi források Udvard község határában szőlőkről nem beszélnek, Kökényen kívül néhány gazdának a mislenyi (ma Kozármisleny) hegyen van szőlője. 1822-ben panaszlevelük továbbításából a megye felé kiderült, hogy a szőlők helybeni ültetését közvetlenül a 19. század elején kezdték el. A szőlőkről az első két évtizedben az uradalom dézsmát nem szedett. Az újonnan telepített szőlő 45 holdat (1200 öl) tett ki. A telepítések megszüntetését nem javasolták, a dézsma szedését a megye jogosnak tartotta, mert földjük a telekhez tartozott.

119 1845ben a mislenyi hegyen 11 gazdának volt szőlője, a terület nagysága nem ismert.

120 1852-ben 116 kapás szőlőjüket III. osztályba sorolták.

121 Az egyes gazdáknak mennyi bora termett, arra némi választ egy 1829-es tűzkár becslésből tudunk. A pogányi és a helyi elöljáróság az elégett 35 akós kádat 8,40 ft-ra, a 35 akónyi hordókat borral együtt 159 ft-ra értékelte.

122 A filoxóra pusztítása 113 BML Alisp. árt. i. 84/1852. 114 BML B-M. i. 180.cs. 115 BML Alisp. ált. i. 1012/1873. 116 BML B-M. i. 191 .cs. 117 BML B-M. i. 180.cs. 3691. 118 BML B-M. i. 228.cs. 1857. 119 BML Alisp. ált. i. 2611/1822. 120 BML Alisp. ált. i. 2225/1845. 121 BML Alisp. árt. i. 84/1852. 122 BML Alisp. ált. i. 298/1830.