Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

művelés esetén sem mondható soknak, mert 4 kh-on közepes adottságok mellett megterem. A termésátlagnak magasabbnak, a területnek pedig nagyobbnak kellett lennie. 1786-ban 40 kapás szőlőjük III. osztályú, közte szántóföld nincs.

102 Az új szőlők telepítését a 18. és a 19. sz-ban tovább folytatták: 1828-ban 64 kapás szőlőből 52 2/8-a a helybelieké, a többit a környező falvak jobbágyai művelik.

103 1850-ben ez a terület 54 kapás lett,

104 1852-ben 55 2/8 kapás,

105 II. osztályú. 1873-ban a gazdák 28 kh 250 öl szőlőföldet műveltek, amelyen bevallásuk szerint az elmúlt 12 év alatt 2144 akó bor termett, egy évi átlag 178 akó, ebből egy holdra 6 akó ós 22 icce bor esik.

106 Ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak, a termés ennek a tízszeresét is megközelítette. Az 1920-as évek után a szőlőterület végig 24 kh. 1938-ban a horvát szőlősgazdák száma 23 fő. A borfogyasztási adót bevallás alapján fizették: 100 liter után 3 pengőt.

107 Ez az összeg mennyiben volt minden faluban azonos, arra nincsenek adataink. A bevallott termésátlagok az adó miatt hihetetlenül alacsonyak, a legmagasabb 650 liter. Ez a mennyiség barázdaművelósnél 600 tőkén megterem. Szőkéd határáról 1701-ben azt írják, hogy „Szőlő hegyek vagyon", azon lehet elegendő szőlőt telepíteni - az ültetést most kezdték el. Az újonnan érkezők kapásra való területet művelnek, abból kettőnek 2-2 kapa szőlője van, a többinek egy.

108 A helyi lakosság szerint a fent említett szőlők 3 különböző helyen voltak, de az is lehetséges, hogy telepítésre alkalmas területet említ az összeíró, melyet csak később ültettek be teljesen. Az 1748-ig rendelkezésünkre álló adatok azt bizonyítják, hogy szőlőtermesztéssel minden harmadik jobbágy foglalkozott. A termésátlagok itt is alacsonyak: gazdánként 2 urna.

109 A szőlőföld művelését elsősorban azok vállalták, akik letelepedni kívántak. Megfigyelhető, hogy változás minden faluban csak a jobbágyság földhöz kötöttsége utáni évtizedekben következett be, amit az urbárium végleges rendezésével érnek el. 1786-ban 43 kapa szőlőjük van, III. osztályú, nyugat felé néznek, vagyis Németi község irányában találhatók.

110 A 19. század első évtizedében a szőlők annyira megszaporodtak, hogy azokat adják és veszik. A hét „eladólevél" vagy „becsületlevél" közül csak két adatot kívánok bemutatni: Kablár Ignyó 1817-ben a félteikén és házán kívül eladta 9 kapás szőlőjét, 4 hordót: 18 akó.

111 1834-ben, Verbánácz nevű jobbágynak három különböző nagyságú szőlője volt: 120 barázda, értéke: 120 ft., 30 barázda, értéke: 15 ft., 160 barázda, értéke: 160 Ft., 7 db boroshordó, űrméretűk 28 akó, értékük 9 ft., 2 db kád, űrméretűk 95 akó, értékük: 6 ft., présház értéke: 30 ft.

112 A 102 Descriptio, 1786. 103 BML Corisc. Regn. 1828. Szőke 104 BML Uti. 1850. Szőke 105 BML Alisp. árt. i. 84/1852. 106 BML Alisp. ált. i. 1012/1873. 107 BML Uti. Szőke 108 BML B-M. i. 294.cs. 294.SZ. 1701. 109 BML Fö. Szőkéd 110 Descriptio, 1786. 111 BML B-M. i. 187. 1817.sz. 112 BML B-M. i. 97.cs. 1834.SZ.