Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

Páprádon ez év októberében kelt latin nyelvű „Specificatio" rögzíti, hogy 5 jobbágy 13 mérő tiszta búzát kapott az uradalom granáriumából 26 forintos mórőnkónti áron. A 338 forintos összeget két részletben (Szent Györgykor és Szent Mihály kor) kell visszafizetni.

125 Hasonló dokumentumok áradata a 18-19. század fordulóján indul, ós meg sem áll a feudális kor végéig. 1795-ben a vejtiek kölcsön vetőmagot kérnek, mert „szűkön termett" gabonájuk „...mind a felét sem fedezi az étkezési ós vetési szükségletnek". 1796-ban a piskóiak kérik, hogy „dózsmállat előtt" néhány kévét kicsépelhessenek, mert sem elegendő kenyerük nincs, sem pénzük, hogy „...gabonát szerezhessenek magoknak".

126 A feudalizmus múlásával nem csökken a kérvények száma, mert még 1837-ben is változatlanul érvényes az alapigazság: „...kenyér dolgábul nagy szorultságban vagyunk; legtöbbnyire mind pénzes kenyérrel élünk, holott a pénz is igen szűk."

127 Az óhínsóges esztendők tanították meg az embereket, hogy a kenyérgabonát, kukoricán, árpán, zabon kívül lehet krumplival is pótolni. A krumpli terjedését az is elősegítette, hogy levelét szárítva dohánynak is használták, mivel annak ára a napóleoni háborúk idején meglehetősen felment.

128 A krumplit azonban egyelőre csak az uradalmak termelték, hogy a munkásokat legyen mivel tartani. Egy 1832. évi robotjegyzékből értesülünk arról, hogy horvát községeinkben az uradalmak szőlő, kukorica ós burgonya termeléshez használták robotosaikat.

129 Nehézkes terjedése az Ormánságban is a kukoricáéhoz hasonló, amely a házi kertekből indult hódító útjára. Egy 1846-ban kelt kérvényben panaszolja adorjási Döme Efraim sógornője, hogy sógora a még osztatlan „Házi ülósi kert"-ben gyümölcsöt, de főként krumplit, káposztát és hagymát termel melyből éppen semmit sem adott".

130 Egy 1839-ben kelt vajszlói kárjelentésben „kukorica és kolompár" vetés szerepel, s szó szerint íratják a panaszosok, hogy „Kis József (esküdt) jelenlétében ősszel (a disznók által ki túrt) kolompér 100 tű alól 15 nyolczada (240 kg) termést mutasztottunk".

131 Ebben a tájban (a sellyei uradalom 1808-1848 közötti kísérletét kivéve) a földesurak nem alakítottak ki majorságokat, s az uradalmi földeken robotosok dolgoztak a maguk eszközeivel. A mezőgazdaság eszközei a horvátok ismert alkalmazkodó képessége eredményekónt szinte mindenben magyar szomszédaikéhoz hasonlítanak. Szekereik között egyaránt találunk 3 ós 4 kerekű, vasalatlan, fakó szekereket, van olyan, amelynek két kereke még fakó, de a másik kettő 120 BML PAK VU.1816.okt.31. 126 PKGL F.57.44.sz.Vejti 1795.A segítség elmaradása esetén íratják: sok földjeink vetetlen maradnak és abbul,valamint Méltóságos Uraságunkban,úgy magunknak igen sok kárunk fog bekövetkezni".Uo.F.18.C.sz.1796.július.Piskó állapotáról minden lényegeset elmond e kérvény első sora:„A szegénységünket tagadni nem lehet..." 127 BML PAK VU.1319/1837. 128 Hazai Tudós'rtások,1806.nov.1.Közli T.Mérey,1962. 10-11 .p. 129 SML Urbarialia.Vegyes:1767-1

832.aug.5-i Robotszámvetés.Közli T.Mérey,1962.54.p. 130 BML Siklósi uradalom.Fisk.ir.43/1846. 131 BML PAK VU.Úriszéki ir.19/1840.